12627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ipari melléktermékek szárítására
A szívókészülék (1.—4. ábra) egy teknőből áll, mely egy a teknőbe beépített, vízszintes és több részből álló g rostély által két a és b részre van osztva. A g rostély egy úgynevezett lemezrostély és lefelé tölcsérszerűen kiszélesedő lyukakkal van ellátva. Ezen g rostélyon a drótcsavarulatokból képezett s2 szita nyugszik. Az s2 szitán egy pár 2—6 czentiméter magas, durvaszemű k homokréteg és utóbbin a második s1 fémszövet vagy fémszita van kiterítve. A két s2 és s1 szita között a homokrétegbe ágyazva a köpeny föliiletén apró lyukakkal ellátott r csövek vannak elhelyezve, melyek egy gőzvezetékkel állanak kapcsolatban. A fölső s1 szitán végre egy körülbelül IVa —5 czentiméter vastag t turfaréteg van kiterítve. A teknő fölső « része a víztelenítendő anyag fölvételére szolgál, míg az alsó b rész, mely n vízlebocsátóval van ellátva és d-nél a szívóvezetékkel áll összeköttetésben, a szűrőágy által kiszívott folyadék fölvételére szolgál. A tulajdonképeni szárítókészülék egy vagy több in1 m2 m3 stb. (7. ábra) kettősfalú teknőből áll, melyek a közös, zárt, szigetelőburkollattal ellátott q szekrényben vannak elhelyezve. Ezen m1 m2 m3 stb. teknők akképen vannak egymással és a b1 töltő- és kiüritőnyílással összekötve, hogy az anyag miután a c1 tölcséren át az egyik teknőnek végébe vezettetett, onnan megfelelő szállítókészülék segélyével, ezen teknő másik végére vezettetik, a hol a teknő a megfelelően alkamazott t1 vézetéken át a következő m3 teknővel áll kapcsolatban; az anyag tehát most az m3 teknőn halad át, a t2 vezetéken át az m3 teknőbe jut, miután utóbbin végighaladt, a t' vezetéken át az mi teknőbe jut és innen a í4 vezetéken át az m6 teknőbe, míg végre, miután utóbbin áthaladt, ab3 kibocsátótölcsérbe esik. Hogy az anyagot légelzárás mellett a készülékbe és onnét elvezethessük, a be- és kibocsátónyílások mindegyike a csapszerű, forgathatóan ágyazott, köpenyfölületének egyik felén a3 -nél (9. és 10. ábra) nyitott a1 henger által van elzárva, melyet a tengelyére ékelt as hajtókerék hoz forgásba és azon helyzetben, melynél az a2 nyílás fölfelé van fordítva, az a1 henger a b1 tölcsérben lévő és az rt4 , a4 keverőkészűlék által állandóan lazán és mozgásban tartott anyag egy részét fölveszi és a benne lévő anyagot, miután 180°-al elfordult a c1 tölcsérbe, illetve a b3 kibocsátócsőbe engedi esni. Hogy az a1 hengerből, lefelé fordított helyzetében, az a1 henger belső fölületére tapadt anyag teljesen eltávolíttassák, az a8 tengelyen az a6 kaparókés alkalmazható. Az alsó felén kettős fallal bíró m1 stb. teknők mindegyikében egy keverőmű van alkalmazva, mely a tengelyre ékelt csövek sorozatából áll. Ezen csövek keresztalakú a főkamrák között vannak rögzítve (11. ábra), melyekben, mint később leírandó, gőz kering; továbbá minden keverőmű tengelyére ismert módon, egymással ellentétesen ferdén alkalmazott lapátok sorozata van csavarva, melyek föladata az, hogy a megmunkálandó anyagot a teknő egyik végéről lassan a teknő másik végére vezessék. Az n fűtőcsövek, mint említtetett, két, minden keverőmű hajtótengelyére ékelt 0 0 keresztalakú főkamra közé vannak szerelve, mely főkamrák mindegyike öt kisebb kamrára (1, 4, 5, 8, 9, illetve 2, 3, 6, 7, 10) van osztva (11. ábra). A tengely végénél belépő gőz először az 1 kamrába, innét az 1 és 2 kamrák közé szerelt csőkötegen át a 2 kamrába, ebből a 2 és 3 kamra közé szerelt csőkötegen át a 3 kamrába, azután a 3 és 4 kamra között lévő csőkötegen át a 4 kamrába, utóbbiból a 4 és 5 kamra között lévő csőkötegen át az 5 kamrába, azután ismét egy csőkötegen át a 6 kamrába, innét ugyanazon keret 7 kamrájába, végre a 7 kamrából egy csőkötegen át a 8 kamrába, innét a 9 központi kamrába, továbbá az üreges csapon át a 10 kamrába jut, hogy végre a forgócsappal közlekedő 11 nyíláson át a keverőművet elhagyhassa. A keverőművek egy és ugyanazon gőz-
