12620. lajstromszámú szabadalom • Önműködő folyadékemelő

B B' csöveket tetszőleges kölcsönös helyzetben, tehát közvetlenül egymáshoz kapcsolva (1. ábra) vagy szög alatt (2. ábra), vagy közvetve összekötve rendezhetjük el, pl. a vezetékbe iktatott egy vagy két tetszőleges alakú, zárt M M' szekrény közvetítésével, melyek a 1) D" szelepeket, valamint az F és b szelepeket is magukba fogadják és a J H tartályokat és a g harangot hordják (3. ábra). A B B' csövek továbbá tetszőleges irányba lehetnek hajlítva; a B' cső nem kell, hogy függélyes legyen, alsó p végének azonban a D szelep és az A tartály szintje alatt kell lennie. A D és D" szelepeknek mindig ellenkező irányokban kell nyílniok, még pedig az egyiknek pl. 7>-nek az A tartály felé, vagyis azon oldal felé, a honnan a folyadék jön, a másiknak, D"-nek ellenben a p kibocsátóvég felé. A szelepek működése különben tetszőleges lehet és azokat golyós szelepekkel vagy egyéb hasonhatású szerkezetekkel helyettesíthetjük. A I) csapószelepeket a B cső végében (2. ábra), ennek fölső oldalán (2. ábra), vagy alsó részében, vagy pedig végül a külön M szekrényben (3. ábra) rendezhetjük el. A D szelep fészkének mindig a B' kibocsátó cső belső végén kell lennie. A D" szelepet alkalmas módon a B' csőben (1. és 2. ábrák)' vagy az M' szekrényben rendezhetjük el; ezen szelep az emelőmü hatásképességét fokozza, de csekély igénybevételnél el is maradhat, A c csövet az h' emelőcsőhöz (1. ábra) vagy az A tartályhoz csatolhatjuk (2. ábra), vagy pedig tetszőleges helyre vezethetjük. Némely esetekben ajánlatos a B' cső végét meghajlítani, vagy egy tartályba torkoltatni. Ugyanezen hatást elérhetjük akkor is, ha a két D és I)" csapószelep helyett egyetlen csapó szelepet alkalmazunk, mely egy zárt és csak visszacsapószeleppel ellátott szekrényben van elrendezve (5. ábra) és a B és B' csövek torkolata között leng és váltakozva ezek egyikéhez hozzáfekszik. A 1—3. ábrákban bemutatott foganatosítási alakoknál a folyadékáram közvetlen mozgása és annak visszaáramlása egyidejűleg hasznosíttatik. Ha azonban csak ez utóbbi mozgást akarjuk kihasználni, akkor a 4. ábrában bemutatott elrendezést alkalmazzuk. Itt a B befolyatócső el van hagyva és az A tartály és B' kifolyatócső közé egy a D csapószelepet tartalmazó szekrény vagy csőtoldat van iktatva. Ezen készüléknél minden rúgót, ellensúlyt, emeltyűt és egyéb oly eszközt mellőzhetünk, melyek folyadékemelőknél a szelepek vezénylésére alkalmaztatnak. Ezenkívül ezen készüléknek víz által való elárasztása ki van zárva, mivel a víz itt sokkal magasabbra emelhető, mint az eddigi szerkezetek által, melyek az alsó vízállás szintjén vannak, míg ezen készülék a fölső vízállás szintjében rendezhető el. A jelen találmány tárgyát képező emelőmű mindenféle, még szegény forrásoknál is alkalmazható, a mennyiben ekkor az A tartályban az a csőkönyököt rendezhetjük el. A leírt készülék főelőnye abban áll, hogy a folyadékáram két áramra osztatik, hogy az egyik áramnak közvetlen mozgása és a másik áramnak visszajáró mozgása a két folyadékmennjnség bizonyos részének egyidejű emelésére hasziiosíttassék és az emelt vízmennyiségek egyesítve vagy elkülönítve hathassanak egy turbinára vagy más e félére. Alkalmas berendezést föltételezve, természetesen az esési csövön kiáramló folyadéknak súlyát is hasznosíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékemelő, jellemezve oly csőrendszer által, egy B befolyató és egy ezzel összekötött B' esési csőből áll, melyek két, ellenkező irányokban nyíló D D" csapószelep által egymástól elzárhatók és egyrészt egy A folyadéktartállyal, melynek szintje a B' esési csőnek p kifolyatónyílása fölött van és másrészt a csővezetékbe bekapcsolt és ettől F, illetőleg b szelepek által elzárható J H, illetőleg g tartályokkal közlekednek, melyek közül az egyik vagy mindkettő az