12619. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós szivattyú, illetőleg mótor
— 2 — tehet a golyóban, a mi ezen tengelynek megfelelő görbítése útján könnyen elérhető. A ti közfal mindegyik oldalán, mely az F FL födelek és B golyó közötti tért kitölti, egy negyedkörív szerint hajlított G vezeték látható (2. ábra), mely a ti köztáltól, még pedig ennek azon pontjától indul ki, mely a h csatornával egy magasságban fekszik és az F, illetőleg F1 födél belső fala fölé kissé lejt. A gépnek szivattyú gyanánt való működése a következő. A midőn az A tengely és vele a B golyó valamely külső erő segélyével mozgásba hozatik, a C & C1 1 C111 szárnyak e forgást követik és körben forogva az egész R hengert megfutják. Föltéve, hogy a forgás pl. a nyíl irányában történik (2. ábra), a í'11 1 szárny a ./ cső elé kerül, a G vezeték alsó végéhez érkezik, mely a mozgás folyamán a C1 1 szárnyat forgásra készteti, mi által a CA szárny is forgásba jut, minthogy ez ugyanazon tengelyen nyugszik, mint a szárny és ehhez merőlegesen áll. Végül a C11 1 szárny merőlegesen áll az A tengelyhez és a II közfal h nyílásán könnyed lökéssel megy keresztül, mely állást az 1. ábrán a ('l l szárny foglalja el. A szemben fekvő C1 szárny e mozgás közben a tengelyhez párhuzamosan helyezkedett el, szélső vége az S kibélelésen csúszik (1. és 2. ábra) és ehhez szorosan hozzásimul. Ez utóbb említett szárny tehát szívóhatást idéz elő. és így a gép, a mikor szivattyú gyanánt szerepel, a K csőből vizet szí. E szívóhatás addig tart, míg a szárny az S kibélelést elhagyja és a J csőhöz közeledik. E pillanatban azonban a H közfal li nyílásából kilépő C11 1 szárny a második G vezetékkel találkozik, mely azt oly hajlásra készteti, hogy lassanként ismét elfoglalja a tengelyre való merőleges állását, mialatt a szemben fekvő C1 szárny, a mely eddig mint dugattyú működött, forogni kezd és a közfal h nyílásába való belépésre készül. Abban a pillanatban, a midőn a C1 szárny 8 kibélelést elhagyja, a C1 1 szárny e kibélelésbe befordul és e pillanatban a tengelyre való párhuzamos helyzetét foglalta el, míg a szemben fekvő C szárny a ti közfal h nyílásán megy keresztül. E szárny ekkor mint dugattyú szerepel és egyrészről a K csőből vizet szív föl, másrészről azt a J csövön kiszorítja. Az A tengely forgása közben tehát a szárnyak egyike mindig mint dugattyú szerepel az S kibélelés alatt, míg az azzal szemben fekvő szárny a ti fal h nyílásán áthalad és a másik két szárny hajlott állapotban van. Az A tengely ellenkező irányú forgásánál a játék ugyanaz lesz, miután mindig az egyik vagy másik • G vezeték befolyásolja a szárnyakat, és minthogy az egyik szárny állása a vele szemben fekvő szárny helyzetétől függ, ennélfogva a szárnyak minden esetben egymásután ugyanazon állásokat foglalják el. A gép tehát a vizet épúgy szívhatja K csőből és szoríthatja csövön át vagy megfordítva. Ha azonban a gépet, a helyett, hogy az A tengelyt egy külső erő által hajtatnék és a helyett, hogy szívó- vagy nyomóvezeték közé iktatnék, nyomó-vízvezetékkel kötjük össze, ez esetben a gép mint mótor működik, a mennyiben a pl. K csövön keresztül beömlő nyomóvíz először a G szárnyra gyakorol hatást (2. ábra) és annak eltolódását az S kibéleles hosszában eszközli. A mikor ezen szárny a kibélelést elhagyta, helyébe a C1 szárny lé]), a mely most a tengelyhez párhuzamosan foglal állást. Akár mótor, akár szivattyú gyanánt működjék azonban a gép. a szoros zárás egyrészt mindig az S kibélelés által eszközöltetik, a mely szorosan a szárnyak kerületéhez simul, másrészről pedig a H közfal által, melynek egyedüli nyílása mindig ama szárny által záratik el, a mely azon épen áthalad. Arról is kell gondoskodnunk, hogy a B golyó és a szárnyak között, valamint a golyó és az F F1 födelek szomszédos részei között levő érintkezési fölületek szoros tömítés elérése czéljából, jól lecsiszolva legyenek. A G C1 C1 1 Z)1 U szárnyak alakja tetszés szerinti lehet, nevezetesen kiképezhetők a szárnyak köralakban is, mint a mellékelt
