12615. lajstromszámú szabadalom • Segédzáró készülék szelepes vezérművek számára

Megjelent 1898. évi október hó 8-án. MAGY. g§| KIR. SZABADALMI j||||í HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 12615. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Segédzáró készülék szelepes vezénymüvek számára. MASCHINENBAUANSTALT, EISENGIESSEREI & DAMPFKESSELFABRIK H. PAUCKSCH ACTIENGESELLSC H A FT GYÁRI CZÉG ÉS REIMANN PÁL MÉRNÖK WARTHE/M

LANDSBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát egy segédzárókészülék képezi oly szelepes vezénymüvek számára, melyeknek szelepemeltyűi a szeleporsóval vannak összekapcsolva és melyek mozgó forgáspontokkal bírnak, mint a milyenek például a Wiedemann, Proell és Hartungféle vezénymüvek. A készüléket lényegében a változó forgáspont körül lengő szelepemeltyű számára elrendezett szilárd ütköző jellemzi és az a czélja, hogy rendesen egy rúgó által leszorított szelepemeltyűnek valamilyen okból való fönakadása esetében, a szelep zárását az által eszközölje, liogy a szelepemeltyű az ütközőhöz érjen és ez által a szeleptestet kényszerítse lefelé haladni. Mellékelt rajz 1—6 ábráiban a találmány tárgyának egy kiviteli alakja vau föltűntetve és pedig a következőkép : az 1. és 2 ábrák a segédzárószerkezetet ábrázolják a szelep legmélyebb és legmagasabb helyzetében vonalas rajzban, a 3—5. ábrák : a készüléket zárt szelepnél, az emelkedés kezdetén és nyitott szelep esetében tüntetik föl, 6. ábra segédzárószerkezetnek a Wiedemann-féle vezérműre való alkalmazásáttünteti föl példa gyanánt. A 7—9. ábrák a találmány tárgyának másik kiviteli alakját tüntetetik föl és pedig a 7. ábra a készüléket zárt szelepnél, a 8. ábra a készüléket az emelkedés kezdetén és a 9. ábra a készüléket nyitott szelepnél mutatja. A találmány azon elven alapszik, hogy a szelep fönakadásakor a szelepemeltyű forgáspontjának megváltoztatott helyzete következtében más útat ír le és ennek következtében egy ütközőhöz ér, melyet máskülönben rendes menete közben nem is érintene. Az 1. és 2. ábrák az a szelepemeltyűt vonalasan ábrázolják, mely a vezérmű segítségével, miközben a b pályán legördül, fölváltva c d és g h helyzetekbe hozatik (2. ábra). A c d és g h vonalak az e pontban metszik egymást és ezen három d e g pont által meghatározott háromszögön belül van az i ütköző elrendezve, mely a szelepnek kényszerített zárását eszközli. Ha pl. az f rúgó megtagadná a szolgálatot, úgy az a emeltyű a most szilárdan álló g pont körül forog és a g h helyzetből a g d helyzetbe törekszik. Ezen az úton találko-