12579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás használt kaucsuk megújítására
oldószer gőze hőmérsékletét, az E manometer annak nyomását jelzi. Az edény tetején a ruggyanta behelyezésére szolgáló nyílás van, melyet az A4 födél légmentesen zár. A fölső nyíláson keresztül, sodronyból előállított F kosár helyezhető az A edénybe, ebbe tesszük a ruggyantát, melyet a kosár rekeszeiben szótterítünk. A edény tetején elhelyezett G csövön keresztül, mely a G2 csappal zárható el, az oldószer gőzeit G1 hűtőbe és innen a J szedőbe vezethetjük. A hűtőcső H edényben van, mely H1 csőből kapja a hűtővizet, míg li2 cső fölmelegedett víz leeresztésére szolgál. Ily módon lehet dolgozni anélkül, hogy oldószer menne veszendőbe. A ruggyantának oldószerrel való átitatására tetszés szerinti edényt alkalmazhatunk és mindig a ruggyanta minőségétől függ. hogy A edényben azt a gőzök behatásának milyen hosszú időre tesszük ki. Az oldószerrel való első átitatás a ruggyanta megduzzadását idézi elő; ha megduzzadás többé nem mutatkozik, akkor a ruggyanta eléggé át van oldószerrel itatva, azt kivehetjük. Egy bizonyos térfogatú edényhez a legnagyobb hatások elérésére szükségelt illékony oldószer mennyisége minden esetben meghatározható egy kis előzetes kísérlet útján. Közönséges légköri nyomásnál a ruggyanta olvadáspontja alatt kell mindig az oldószernek átdesztillálodnia, tehát 150° C.-t megközelíteni. Az eljárás nagyobb nyomás alatt tetemesen rövid idő alatt fejezhető be, azért arra kell törekedni, hogy még mielőtt a kellő hőmérsékletet elérnők, jelentékeny nyomást idézünk elő. A föltaláló azt tapasztalta, hogy ha közönséges kereskedelmi gasolinból annyit teszünk A edénybe, mely az edény térfogatának mintegy ^-/j-ét tölti ki, 150° C-nál négyzetczentiméterenkint körülbelül 15 kg. nyomást idéz elő. Ha nagyobb mennyiséget alkalmazunk, természetesen nagyobb nyomást érhetünk el, már alacsonyabb hőmérsékletnél is. Csak a hőmérsékletet kell mindig a ruggyanta olvadáspontja alatt tartani, akkor a ruggyantát veszély nélkül valamivel tovább is hagyr hatjuk az oldószer gőzeinek behatása alatt; csupán a fűtőanyag és oldószer pazarlásának elkerülése ezéljából ajánlatos az időtartamot lehetőleg korlátozni. Egyenlő oldószernél és egyenlő ruggyanta-anyagnál állandó hőmérseklet mellett a behatás ideje fordított arányban áll az előidézett nyomással. míg másrészt a behatás idejét a hőmérséklet ilyen határozott módon nem befolyásolja, annyi azonban áll, hogy a hőmérséklet emelésével a behatás tartama valamennyire megrövidíthető. Az eljárást a következő kiviteli példa magyarázza meg: Tiszta vulkanizált ruggyanta egy edényben. mely térfogatának 1 j7 részéig gazolinnal van töltve, 85° legföljebb 106° C. hőmérsékletnél kitétetett a gazolingőzöknek, amidőn négyzetczentiméterenkint körülbelül 10 kg. nyomás keletkezett és a ruggyanta egy óra és 7 perez alatt tökéletesen megújítva volt. Egy máBodik kísérletnél tiszta ruggyanta ugyanazon edényben ugyanazon mennyiségű gazolinnal 12H° C. átlaghőmérsékletnél (137° C. a legmagasabb hőmérséklet) négyzetczentiméterenkint körülbelül 8 kg. nyomásnak tétetett ki, ami egy óra 30 perez alatt tökéles megújítást eredményezett. Egy harmadik kísérletnél oly ruggyanta anyag lett alkalmazva, mely 1 /8 rész tiszta ruggyantából, 50°/0 hulladék (shoddy) ruggyantából és egyebekben földnemű nehezítő anyagokból és olajokból áll. Ezen ruggyantaanyag Ve részéig gazolinnal töltött edényben 108° C. legföljebb 130" C. átlaghőmérsékletnek tétetett ki, négyzetczentiméterenkint körülbelül 9. kg. nyomásnál, a mi két óra 23 perez múlva eredményezte a megújítást. A harmadik kísérletnél használt ruggyanta, egy újabbi kísérletnél 102° és legföljebb 113° C. átlaghőmérséklet és négyzetczentiméterenkint körülbelül 12 kg. nyomás mellett egy óra 50 perez alatt megújíttatott. E kísérletekből kitűnik, hogy a ruggyantát az oldószertől tökéletesen átitatva kell tartani és azt ilyen állapotában a gőzöknek kitenni. Ekként a kivánt reakezió akkor is végbe megy, ha a hőmérséklet az oldószer teljes elpárolgására elegendő, ameddig csak
