12578. lajstromszámú szabadalom • Műfogak foglemezeinek újbóli megerősítésére szolgáló máz ennek előállítására szolgáló eljárás

- 2 — alatt mindaddig tartunk fönn gyengén tüzet, a míg a gyanta egészen föl nem oldódott. A gyanta-oldathoz 3 súlyrész oly finoman összetört gypszet adunk, melyhez annyi karmint adunk, hogy rózsaszínűvé lett és az egészet alaposan összekeverjük. Az egész keverékhez ekkor annyi vulkanitvagy kaucsuk-olajat adunk, a mennyit az magába venni képes. Végül, hogy a tisztaságra tekintettel legyünk és a kilégzés jóillatú legyen, V20 súlyrész Condy-féle folyadékot adunk hozzá és már most az egészet gondosan átgyúrjuk. A máz sűrű olajfesték konsisztencziájával bírjon, tűz fölött gyöngén fölmelegítve és jól összekeverve. Ha a keverék túlságosan sűrű volna, egy kevés rektifikált szeszt adunk hozzá. A máz használata alkalmával a kezelendő hamis állkapocs-darabokat először is jól megtisztítjuk és forró vízbe való mártás által fölmelegítjük és megszárítjuk, vagy pedig spirituszlámpa lángjánál melegítjük meg és a forró mázt a foglemezeknek foghússal érintkező oldalára kenjük simán rá, oly vastagon, a mint a foglemez meglazulása azt megkívánja. Ha a lemezek annyira meglazultak, hogy nagyon-vastag mázréteget kell rákennünk, úgy azt két rétegben rakjuk rá és pedig a másodikat csak akkor, ha az első már megüllepedett. Ha ez megtörtént egy spirituszlámpa lángja fölött ide-oda mozgatjuk az egészet, a mi által a máznak egyenletes elosztását gyorsan elérjük. Ezután néhány perczig nyugodtan hagyjuk a lemezt, addig ugyanis, a míg a máz annyira meg nem keményedett, hogy a köröm benyomását még megengedi. Már most hideg vízbe mártjuk és az illető egyén szájába tesszük, a ki állkapcsait oly erővel szorítja össze, a mennyivel csak bírja. A fogsort ismét kivéve, néhány pillanatra meleg vízbe tesszük, hogy a máz megpuhuljon és ez eljárást addig ismételjük, a míg azt nem látjuk, hogy a lemezek a szájüreg alakjának teljesen megfelelnek, a foghús egész felületéhez pontosan illenek és a nyomás mindeniit egyenletes. Ha már most látjuk, hogy a szájüreg lemintázása tökéletesen sikerült, a fölösleges mázt egy elefántcsont, vagy közönséges csontkéssel lekaparhatjuk és későbben újból való használat czéljából az edénybe vissza tehetjük. A foglemezek széleit megkeményíthetjük borszesz-láng fölött való melegítés által. Ha a fogsor nagyon szorosan illeszkednék és nyomna, vagy pedig a lemezek bármily oknál fogva kényelmetlenek volnának, úgy ezt a nehézséget a fogsornak néhány pillanatig meleg vízben való tartása által megszűntetjük. Ha a foghús valamely helye érzékeny, vagy dagad, úgy ezen a helyen a mázt lenyomjuk, vagy lefaragjuk, oly annyira, hogy a fájó helyet mintegy áthidalja. A műfogsor megfelelő helyét ezután egy ritkább oldattal vonhatjuk be. Egy fognak valamely túlságosan kiugró része egy megfelelő reszelővel könnyen eltávolítható. Hasonlóképen világos az is. hogy a vulkánit vagy aranylemez is gyakorolhat nyonyíst és hogy ezen nyomást gyakorló részt el kell távolítanunk. ellenben a máz sokkal lágyabb, semhogy bármiféle nyomást okozna. Daczára annak hogy a máz kellőképen megkeményedett, a száj természetes melege által ruganyossá lesz téve, a mi úgy jól illő, valamint nem jól illő lemezek esetében is csak előnyös lehet, mivel a foghús lágyabb megfekvési főiiiletet nyer. Az előző leírásban megadott anyagjárulékok mennyisége rendes körülmények között a legmegfelelőbbek, mindazonáltal az eljárás a legkülönbözőbb esetekben is alkalmazható. mivel az anyagoknak súlyrész szerint való hozzáadása megváltoztatható pl. agypsznek elhagyása által lágyabb, a kaucsuk-olaj által keményebb mázt nyerünk. Ha egy fog kihúzatott, úgy a foglemezen az illető hely keményebb mázzal vonható be. A máz, ha úgy kívánják, vékony aranylemezzel könnyen vonható be, a mi bár nem szükséges, de a fogsornak szebb külsőt ad. Hogy a mázt eltávolítsuk, elegendő, ha azt egy perczig forró vízben hagyjuk, mert ekkor a máz egy kemény kefével vagy legömbölyített végű csontkéssel lekaparható. Ha most borszesszel ledörzsöltük a megfe-