12573. lajstromszámú szabadalom • Gázosító lángzó petróleum és egyéb olajok számára

Megjelent 18í)8. évi október lió 8-áu. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 12573. szám. IT/d. OSZTÁLY­Gázosító lángzó petróleum és egyéb olajok számára. Dn FORSELLES ARTHUR VEGYÉSZ HELSINGFORSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 16-ika. Míg aránylag könnyű az alkoholnak és könnyebb szénhydrogén-vegyiileteknek töké­letes elégetését elérni, nagy nehézségekkel jár levegőnek és petroleumgőznek oly elegyét előállítani, hogy a petróleumban tartalmazott szén ezen elegy meggyújtásá­nál tökéletesen elégettessék. A jelen találmány tárgyát képező gázo­sító lángzónái ezen czélt az által érjük el, hogy a gőzösített olaj a szükséges levegőt injektor módjára maga szívja és viszi az elégetés pontjára. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási alakját mutatja függélyes hosszmetszetben. A mint látható, a szerkezet lényegében, az egy csavar vagy forrasztás által vala­mely petroleumtartállyal összeköttetésbe hozott, fölső végén zárt A csőből áll, melybe a petróleum, ha a tartály a cső fölső végé­nél magasabban áll, nyomása folytán hatol be, vagy melybe az valamely mélyebben álló tartályból légnyomással hajtható be. Az A csövet a bővebb B cső veszi körül, mely az A1 karok segélyével van az A csövön megerősítve és melynek alsó része U-alakúan van fölhajlítva. A B cső fölül a D fémhálóval van lezárva, míg alsó nyílása nyitva van és csekélyebb átmérővel bír, mint a cső maga. Az A csőnek fölső részéből a vékonyabb C cső ágazik el, mely a B csőnek nyitott B1 vége fölött körülbelül 8 mm.-nyi távol­ságban a capillaris C1 nyílásban végződik. Hogy a petroleumgőzöknek kondenzáltatá­sát elkerüljük, a C csövet bevezetjük a B csőbe és ennek falához forrasztjuk. Az A cső a B cső fölső végét lefödő D fémháló fölött körülbelül 15 mm.-nyire nyúl ki. Miután a készüléket spirituszlángon vagy másként megmelegítettük, megkezdjük a petróleumnak az A csőbe való befolyatását, mely csőnek fölső részében azután csak petróleum gázosíttatik. A gáz a származó nyomás által a C csőbe szoríttatik, mely­nek C1 nyílásán kiáramlik és kúpos sugár alakjában a B1 nyíláson a B csőbe fuvatik, a mikor is levegővel elegyedik. A levegő­vel elegyedett gáz a B csőnek hosszabb szárán fölfelé száll és a D fémhálón meg­gyújtatik. A C csőnek fölső vége ennél­fogva intenziven égő lánggal van körülvéve, mely folytonos gázfejlesztést létesít. Az A cső fölső részében uralkodó intenzív hő­mérsékletnél fogva a gázfejlődés oly hir­telen történik, hogy az olajoszlop az A csőből némileg visszaszoríttatik a tartályba, hogy azután önsúlyánál vagy az esetleg használt komprimált levegő hatásánál fogva ismét visszaszoríttassék. Az ennek követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom