12560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hajtóerő létesítésére

szükséges készülék van föltüntetve és pedig 1. ábrában elölnézetben. A 2. ábra a hasz­nált kazán keresztmetszete nagyobb méret­ben rajzolva. A rajzban A jelenti a kazánt, B a motort, C a kondenzátort és T) a szi­vattyút, mely a már kondenzált hajtóköze­get a kondenzátorból fölszivja és a kazánba szivattyúzza. A 2. ábrában keresztmetszet­ben föltüntetett kazán egy a spirál esőből áll, mely egy b burkolattal van körülvéve. Ebbe egy b1 cső torkollik és egy c burko­lattal van körülvéve. Az a cső egy d köz­ponti kamarába vezet, mely egy E cső­vezetékkel a motorral közlekedik. Az E csővezetékbe az E1 zárószerkezet van beil­lesztve (1. ábra). A kondenzátor több, végei­ken csőbefogó lemezzel (furatokkal ellátott lemez) összekötött e csőből áll és három kamarára van osztva, A középső kamara (az e csöveket körülvevő tér) teljesen vagy részben vízzel vagy más hűtőfolyadékkal vau megtöltve, mely C csővezetéken vezet­tetik a C kondenzátorhoz. A motorból kifuvatott hajtóközeg a gép­ből nyomás alatt F csővezetéken át az oldalkamarák egyikébe lesz vezetve és az e csöveken át a 3-ik kamarába jut. A kon­denzált hajtóközeg innen vagy egyenesen 1) szivattyúba jut, vagy pedig a gőzök elő­ször a léghűtéses kondenzátoron át a H csővezetéken keresztül a vízhűtéses kon­denzátorhoz mennek, mely utóbbiból a már kondenzált hajtóközeg a .7 csövön át egy az utóbb nevezett végkamara alatt alkal­mazott és az utóbbitól válaszfal által elkülö­nített kamarába vezettetik, mely a C2 cső által a D szivattyúval van összekötve és a spirálcsövet a K cső útján táplálja. E készülék működés - módja a következő: Minek utána a kazán megfelelő mennyiségű desztillált vízzel vagy petróleummal meg­töltetik, a kazán alá fűtünk és a keletkező vízgőz vagy más gőzalakú hajtóközeg a kívánt nyomás alatt az E csövön át a B gépbe vezettetik. A gépből a fáradt gőz az F csövön a C sűrítőbe vezettetik, mely­ben az e csövekben áramló víz a gőz melegét elnyeli. E mellett a hűtővíz egy része gőzzé alakul át, mely az L csőveze­téken át b1 csőbe és innen a szabadba jut. Minthogy mindkét kamarában és a C kon­denzátor e csöveiben magas hőmérséklet uralkodik, könnyen belátható, hogy a fáradt gőz jóval magasabb mérsékletnél konden­zálódik, mint más esetben. A kondenzált fiuidumot most a D szivattyú az A kazánba visszaszivattyúzza, a kazánban elpárolog és a leírt körfolyamot megkezdi. Ha petróleum vagy más efféle alkalmaz­tatnék hajtóközeg gyanánt, a kazán fűtésére szükséges mennyiséget a gép F kifuvató csövétől vagy az E vezetőcső végétől vezet­jük el, úgy, hogy a hajtóközeg ezen része nem jut a kondenzátorba, E czélból az E kazán M gőzlángzóval van ellátva, mely a csövön az E bevezető csővel közlekedik, ha a tüzelőanyagot a bevezető csőtől vezetjük el. Ha a hajtó­közegnek (petróleum stb.) a fűtéshez szük­séges részét az F kifuvató csőtől vezetjük, úgy az utóbbit g csővezeték által a gőzláug­zóval kapcsoljuk. A gőzlángzóhoz a h csövön át levegőt vezetünk, a végből, hogy az a gőzzel keveredjék, míg a b és c burkolat fenekén j nyílások vannak alkalmazva, ezek a levegő bevezetésére szolgáló hasítékok megfelelő szabályozó készülékekkel tetszés szerint szabályozható. A tüzelőanyag bevezetését hydrother­mostatikai szabályozó szabályozza, mely szabályozót a kazánban keletkező nyomás­változások működtetik. A szabályozó lényegében egy diafrag­mából vagy dugattyúból áll, melyre a kazánban levő gőz hat és mely a fűtési időszak egyes fázisainak megfelelő mozgá­sokat végez, az átmeneti nyílások zárszer­kezetét mozgásba hozza, illetve az előbbie­ket zárja, nyitja, az átmeneti keresztmet­szetet nagyobbítja vagy csökkenti. A rajzban ábrázolt kiviteli módozatnál a szabályozó egy, a d központi kamarában a gőz számára közvetlenül n diafragmából áll, melynek alsó részén egy m rúd vége van megerő­sítve. Ez a rúd egy forgatható két karú I emeltyű segélyével a k szeleprúddal van kapcsolva, melynek szelepje gőznek a d kamarából az M fűtőtérbe való beáramlását

Next

/
Oldalképek
Tartalom