12533. lajstromszámú szabadalom • Háromszög hegyes szögek pontos és könnyű rajzolására

Megjelent 181)8. évi október hó 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 1253B. szára. IX/a/b. OSZTÁLY. Háromszög a hegyes szögek pontos és könnyű rajzolására. LAGEMANN CLEMENS GYÁRTULAJDONOS ERFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja Í898 márczius hó 2-ika. Különböző helyzetű, gyakran ismétlődő kis szögek rajzolására pl. vasúti sínszerkezetek és keresztmetszetek szerkesztésénél, valamint több más esetben a körző, szögmérő, trapezek és különféle háromszögek használtattak a szögek leszúrálására s minden előforduló szögnél külön készülékre volt szükség, a mi kényelmetlen s idővesztegető volt. Jelen találmány tárgya egy oly háromszög, mellyel egyszerű módon háromféle szöget lehet rajzolni, melyek közül mindig egy szög a másik két szög összege, vagy különbsége; továbbá ezen háromféle szög pótszögét is gyorsan és pontosan le lehet rajzolni. E czélból a, b, c háromszög a, y szö-« gei (1. és 2. ábra) olyanok, hogy két-két ugyanazon oldalon levő szög különbsége egyenlő a szerkesztendő szögek egyikével. Ha tehát utóbbiakat x y s-vel jelöljük, akkor: a háromszög c oldalán x = fi—x h » y = T—a a „ z = y—p (1. ábra) Ha pl. e szerint szerkesztett abc háromszög (3. ábra c oldalát az adott B -N vonalra tesszük s ezen helyzetben b oldalához a szilárdan álló (el nem tolandó) A—D vonalzót fektetjük, az után pedig a háromszöget b körül átfordítjuk, úgy, hogy a oldala a vonalzóhoz fekszik, akkor c oldal oly irányt nyer, mely az eredeti B—N iránytól x = |3—a szöggel eltér, illetőleg a tetszésszerinti G pontján M G N = x szöget alkot. Ha pedig a háromszöget a oldalával B—N vonalra tesszük (4. ábra), b oldalát pedig E—G vonalzóra, akkor a háromszög átfordítása után a oldala F—0 irányba jut, illetve X F 0 = z = y—(3 elhajlási szöget alkot. Ugyanezen mód szerint járunk el, ha a háromszög b oldalával J pontban C M irányban L J M = y — fi—y. szög rajzolandó (5. ábra.) Ezen esetekben a háromszög átfektetése szükséges, azonban eltolása által is x y z különbzéki szög (Differenzwinkel) szerkeszthető, t. i. ha a háromszög c oldalát (3. ábra) az adott B—N vonalra, b oldalát pedig A—Z) vonalzóhoz fektetjük és a háromszöget jobbról-balra forgatva eltoljuk úgy, hogy c oldala a vonalzóhoz fekszik, akkor a oldala az adott vonalt x = fí—i. szög alatt metszi. Hogy a háromszög gyakorlati használatánál előre tudhassuk, hogy a háromszög át-