12518. lajstromszámú szabadalom • Ruganyos kerékabroncs
kör-, ovális- vagy szegletes formával búhatnak. A rúgók zománczozottak lehetnek, hogy rozsdásodásuk megakadályoztassák és a rúgó végei laposak vagy csiszoltak lehetnek, úgy hogy midőn azok a kaucsukba be vannak ágyazva és a kerékabroncs a kerékkoszorúra fel van húzva, a rúgóvégek a kerékkoszorún való felfekvési felületükhöz, amennyire csak lehet, pontosan hozzáilleszkedjenek. A rúgóknak a h kaucsukszalagban való beágyazása, a mint ezt alább le fogjuk írni, a kaucsukanyagnak a rúgók körül való formálása és vulkanizálása által vagy más ismeretes módon foganatosíttatik, úgy hogy a kaucsuk és a rúgóknak egyesített elasticzitási hatása tökéletes mérvben érvényesül és a rúgók nedvesség ellenében megvédetnek. Ugyanezen czélból és hogy az abroncsnak a kerékkoszorúra való egyenletesebb hozzáfekvését elérjük, a rúgók végeit, ha kívánatos, a kaucsukból vagy más alkalmas anyagból készült b1 csíkokkal fedhetjük be, mely csíkok a b szalagnak széleire vannak ragasztva és vulkanizálás által azokkal tartósan, szilárdan vannak összekötve. A beágyazott rúgókkal ellátott szalag vagy egy egyetlen darabból, vagy több egymással ragasztás és vulkanizálás által öszszekötött hosszrészből állítható elő, amikor is az ekként képezett szalagok végeiken ragasztás és vulkanizálás által egy végnélküli szalaggá egyesíttetnek. vagy a szalag gyűrűs forma segélyével egy végnélküli abronccsá formáltatik. A szalag, a mint az 1. ábrából látható, lapoB vagy keresztmetszetében kissé domború alakban állítható elő, mint a 3. ábrában, hogy az abroncsnak behajlíttatását és a kerékkoszorún való megerősítését megkönnyítsük, mely utóbbi esetben oly rugókat alkalmazunk, melyek hosszirányukban megfelelően hajlítottak. Minden esetben előnyös, hogy az akár tiszta, akár beillesztett kanavászszal vagy más erős, hajlékony szövetekkel kombinált b kaucsuk külső oldalán vastagabb legyen, mint belső oldalán. A legnagyobb vastagság az abroncs külső oldalának közepén legyen, hogy a rúgók ezen a talajat érintő abroncsrészen biztosan legyenek megvédve. A kaucsuk azonban bármely más módon is elrendezhető, a mi az alkalmazott rúgók természetétől függ. Közúti járművek kerekeinél a végnélküli szalagot a kerékkoszorúra való felhúzatásánál harántirányban T-alakban meghajlítjuk (2. ábra) és széleit a d fémkoszorúnak befelé hajló vagy alámetszett r karimája alá dugjuk, miáltal a ruganyos abroncs a kaucsuknak és a rugóknak egyesített hatása következtében biztosan megtartatik. Hogy a rúgókat a kaucsukmassába beágyazhassuk, azokat előnyösen az e orsókra vagy peczkekre csavarjuk föl (4. ábra), mely peczkeket egy kétrészű formába illesztjük, úgy hogy a formának a plasztikus kaucsukkal való megtöltésénél és ennek összepréselésénél a sodrony lehetőleg minden oldalról a kaucsukmassa által tökéletesen körülvétessék, mely czélból az e peczkek kisebb átmérővel birnak, mint a csavarrúgók bősége, úgy hogy a tekerületeknek tökéletes körülzárása vagy bezárása lehetségessé válik. A rúgók beburkolása és a kaucsuknak vulkanizálása után a peczkeket kihúzzuk. Clincher-koszorúkkal biró kerekeknél a fent leírt abroncs alakot alkalmazhatjuk; hogy azonban a kerékabroncsokat más rendszerű koszorúval biró kerekekre is felhúzhassuk, előnyös a szalagot oldalas nyúlványokkal ellátni, melyek kaucsukból vagy más, pl. kaucsukkal bevont kanavászból vagy egyéb anyagból állanak. Ezen /"nyúlványok (6. és 7. ábrák) valamivel csekélyebb vastagságúak és az abroncsban beágyazott a rúgóknak y végrészei által vannak merevítve: ezen esetben tehát a rúgók végei nem köszöriiltetnek le, hanem a y nyúlványokkal vannak ellátva, melyek vagy egyenesek vagy alkalmas alakba hajlítottak lehetnek. Az f nyúlványok f1 -nél karimával vagy más erősbítéssel vannak ellátva, hogy a kerékkoszorúra való jobb hozzáfekvést érjünk el (6. és 7. ábrák). A 6. ábrában feltüntetett elrendezésnél a rúgóknak csavart része a kerékabroncs behajlítása és annak a kerékkoszorúra való felhúzatása
