12489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a burgonya növénynedvében levő oldható fehérjék leválasztására
— 2 — ség képezte, mellyel a növényi nedveket föl kellett higítani. A találmány tárgyát képező eljárásnál a növényi nedvek fölhigítása elmarad, a nélkül, hogy ennek következtében kevesebb vagy silányabb minőségű keményítőt állítanánk elő. A találmány fő jellemző vonása az, hogy a növényi nedveket a szétzúzott burgonyából azonnal leválasztjuk, tehát a folyós anyagokat és a szilárd anyagokat azonnal elválasztjuk, a leválasztott folyós anyagokat pedig egy az ellenáram alapján működő fűtőkészülékben azonnal megakasztjuk. Az eljárás kivitelénél használt berendezés a csatolt rajzlapon van ábrázolva, nevezetesen az 1. ábra a szilárd és folyós anyagok elválasztására szolgáló szívószűrő hosszmetszete, a 2. ábra fölülnézete és a 3. ábra oldalnézete ; a 4. ábra a fűtőkészülék nézete, részben metszete, míg az 5. ábra a berendezés általános elrendezési rajza. A burgonyapépet az A zúzómű mögött (5. ábra) egy J elevátor vagy más alkalmas szerkezet az L garatba tölti, mely lengő mozgást végez és a pépet ennek következtében a mozgó, végtelen B szűrőszöveten (1. és 3. ábra) egyenletesen osztja el. A szűrőszövet az R R1 Ifi hengereken van vezetve és egy Z) tölcsér rácsalakú vagy áttört C fedőlemezén mozog. Ez a tölcsér az E asztallapban oly módon van elhelyezve, hogy a C födőlemez az E1 asztallap középső részét képezze. A szűrőszövet elég messze nyúlik a C rostély föltiletén túl, úgy hogy a rostélyfölületet teljesen lefödheti (1. a 2. ábrát, hol a szövetet eltávolítva gondoltuk és ezért pontozott vonalakkal jeleztük. A D tölcsérben egy a tölcsérrel kapcsolt DX csővezetékkel közlekedő P (5. ábra) szivószivattyú gyenge légritkítást idéz elő, minek következtében a pépben levő növényi nedvet a külső légnyomás a B szűrőszöveten és a C rácson át a D tölcsérbe nyomja, honnan a P szivattyú szállítja tovább a folyadékot. A C rostély csak a szűrőszövet alátámasztására szolgál. Mint már említettük, a szivószövetet az B RL 7?2 hengerek mozgatják, a két R és R1 henger oly módon van az asztal két végén alkalmazva, hogy legfölső alkotójuk az EL asztal síkjába essen. Az R hengert az S szíjdob (2. ábra) forgatja és a henger a szűrőszövetet a súrlódás hatása következtében mozgatja az EL asztallap felett. Az asztallap alatt bizonyos számú RI henger van alkalmazva, melyek részben a szűrőszövet vezetésére, részben annak kifeszítésére szolgálnak, úgy hogy a szövet feszültsége az s feszítő készülék (3. ábra) beállításával szabályozható. A szűrőszövet alatt a levegőt nem szabad túlságosan ritkítani, hogy a rácsfedél és a szűrőszövet között túlságos nagy súrlódás ne léphessen föl, mert ekkor az R henger a szövetet mozgatni nem tudja. Hogy a légritkítás túlságosan nagy ne legyen a D tölcsérben, rúgónyomás alatt álló Z»2 szelepet alkalmaztuk (3. ábra). Ez a szelep akkor, ha a légritkítás D tölcsérben túlságosan megnő, kinyilik és a külső levegő bejut a D tölcsérbe. Az R2 R2 hengerek között a szövetnek az R henger mögött lévő, a D tölcsér alatt az L garat felé mozgó részén nagy nyomás alatt álló vizet fecskendezünk az FFF csövekből, oly czélból, hogy a szűrőszövetből az abban hátramaradt szilárd részeket eltávolítjuk. Ezért a szűrőszövet mindig tiszta állapotban jut az L garathoz. A rostélyföltilet hossza és a szűrőszövet sebessége oly módon van megszabva, hogy a burgonyapépből az összes folyós alkatrészeket, tehát az összes növényi nedveket eltávolíthassuk, mire az ívaR hengerhez érkezik. A szilárd burgonyapép az R hengerről az összes hengereket körülvevő G szekrénybe esik, hol az F csőből jövő vizzel fölhigíttatik és a G szekrény fenekén levő H csatornába folyik. A fölhigított pépet a csatornában levő szállítókészűlék az M tartályba viszi. Ebből a tartályból a pép az ismert, a keményítő gyártására szolgáló szitákra jut és a szokásos módon dolgoztatik föl. Ha az L lengőgarat a burgonyapépet nem osztaná elég egyenletesen el, az asztal