12488. lajstromszámú szabadalom • Primer elektromos batteriákon való javítások
- 2 -áramot gerjeszt. Amint az áramlás megindult, a salétromsavból a depolarizáló folyadékban nitrózus gázok vagy gőzök keletkeznek, melyek a zárt osztályban bizonyos nyomást eredményeznek. Az áram erősségével növekszik a nitrózus gőzöknek mennyisége, és ezzel a nyomás is, minek folytán a csövek lyukacsain a savnak nagyobb mennyisége folyik át, a battéria áramának erejét is növelve. A nitrózus gőzök egy csőben összegyűjtetnek, és egy csapon keresztül egy fölső sav-tartányba jutnak, mely tartány a zárt osztálylyal összeköttetésben van. A gázok a savtartányban absorbeáltatnak és hozzájárulnak a sav-oldat depolarizáló hatásnak erősbítéséhez. I. rajzlap és III. rajzlap 4. ábra 1. ábrában három czella egyik a másik fölött, van bemutatva, és egy-egy fölső czellából az alsóba csövek vezetnek. Az A aktiv osztályok mindegyike egy A1 rekesszel bir. A víz az A3 csöveken át egyik tartányból a másikba jut, végül ugyancsak egy A2 csőbe ömölve át, miután futását a czellákon keresztül elvégezte. Czelláról czellára való menetelénél a víz egy légtéren csepeg át, és így az egyik és másik czella vizei között vezető összeköttetés nincs. A víznek az A1 rekesz alkalmazása folytán az A osztálynak fenekéig kell leszállani, és az egész fenéken szétterjedve, emelkedik föl a kifolyató A3 csövekig, át a következő czellába, vagy egyáltalában el. II. rajzlap. A 3 ábra az excitáló és depolarizáló folyadéknak az E sav-tartányba való áramlásának sémás bemutatása: az excitáló és depolarizáló folyadék a tágas F tartányból a H csövön, a H1 szabályozó szelepen keresztül folyik le az E osztály El rekeszének fenekére, s innen fölkerül az E osztályba, a nyilak irányában ; itt szétterülve s kellő magasságig emelkedve az E2 csöveken keresztül a következő E czellákba jut. A sav elvégezve útját, végül egy 1 sifonon ömlik át, mely az E osztály egész tartalmának kiürítésére szolgál, valamely nyomás alatt. A G cső valamely E tartányból a depolarizáló folyadékban a battéria működése közben keletkezett nitrózus gő-i zöket a fölső F tartányba fölvezeti, melyek ennek F1 ' rekeszébe áramlanak. A gáz abszorbeáltatik a sav által, vagy átbugyborékol a tartány főterébe, ós itt abszorbeáltatik a sav által. A battériát tápláló sav így hatásában erősíttetik a nitrózus gőzök által. Ez alatt az E zárt czellában nyohiás keletkezik, mely a savat a csövek lyukacsain keresztül nyomva, az oldatot az aktiv lemezekkel kontaktusba hozza az áram gerjesztése czéljából. Ezen berendezés nagy elői^e, hogy megakadályozza a nitrózus gőzöknek a levegőbe való el szállását. IV. rajzlap. A nitrózus gőzöknek abszorbeálására a készüléknek egy módosított kiviteleként még a 9. ábrabeli berendezések szolgálnak. Itt egy F2 F3 részekre osztott reservoir szerepel; az F1 rész jóval tágasabb, mint a másik, kettő czélszerű aránya, pl. 5 volumen az 1 volumenhoz. A szélesebb rész kénsav és víz keverékével töltendő meg. A legalkalmasabb arányú keverék 70% H2 S04 és 30% víz. A keskenyebb rész salétromsavval, kénsavval, vízzel, czélszerűen a következő arányban töltendő meg: H NOs 18«/0 H2 S04 15% víz 67%. A részek egymással egy. F5 rész felöl záró G1 szelep utján közlekednek, úgy azonban, hogy az Fs részben levő nagyobb feszültség tartja a szelepet zárva. A battériát a szűkebb F3 rész táplálja, míg a nitrózus gőzök a G csövön az F2 részbe szállnak föl, és egy IP úszó által működtetett csapon keresztüláramolva, nitrálják a sav-keveréket. Egy bizonyos idő után a nyomás az 7'^-ben növekszik, és a sav a G1 szelepen keresztül az F3 részbe áramlik, és innen a battériába; a IP2 úszó az erre bekövetkező nyomás-csökkenéssel leszáll, a csapját nyitja, és így a nitrózus gőzök folytonosan áramolnak a folyadékba, állandó nyomás alatt. Ezen berendezéssel salétromsavat takaríthatunk meg: az úszó-berendezés állandó nyomás alatt bocsátja át a gőzöket. V. rajzlap. A battériának vízzel való táplálása úgy történik, hogy ha a battéria működni fölhagy, azaz ha áramot nem szolgáltat, a víztáplálás is megszűnik. Ez történhetik különbözőképen. A 10. ábra sémásan
