12486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fémek amalgamálására
letes szekrényből áll, melynek fölső része, oldalfala és feneke erős G és C fatömbökkel van határolva, melyek az erős vaslemezből készült J) függélyes falak által vannak egymástól elválasztva, miáltal a szekrény több haránttérre van osztva. Ezen harántterek falak által ismét három részre van osztva, mely E falak az A szekrény falain be vannak csapolva. Ezen falak nem érnek le a szekrény fenekéig, hanem a fölött körülbelül egy czentiméternyire végződnek. A középső F terek fölül a G fatömbökkel vannak elzárva, míg alul az oldalterekkel állanak összeköttetésben, melyekben a H öntöttvasrácsok (2. ábra) vannak elhelyezve. Ezen rácsok a rúdjai csak egy keskeny czikk-czakk utat hagynak szabadon. (1. ábra.) Az a rácsrudakat két b gerenda tarja össze és fölül az e rúddal van fölszerelve, mely a rácsok ki- és bedugásának megkönnyítésére, mint foggantyú szolgál. Hogy a rácsok hatását növeljük, azokat érdesföl ületü anyaggal, mint kova vagy smirglivel vonjuk be, vagy készíthetjük őket teljesen smirgliből. Minden F tér G zárógerendája I és J csövekkel van ellátva, melyek közül az első a higany beöntésére és a levegő kibocsátására, a második pedig a víz bevezetésére szolgál. Ezen csövek f és d csapokkal vannak ellátva. A J csövek a közös K vezetékből ágaznak ki, mely az aranyrészeket a nyomás alatt levő vízzel keverve tartalmazza. Minden tér, illetve egy F középsőtér és két melléktér a rácsokkal együtt egy elemet képez, mely terek feneke az M csövek segélyével az A' közös csővel van összekötve. Ezen cső egyik vége zárt és másik vége az 0 kifolyó csappal van ellátva. Ezen N csőből a P cső ágazik ki, mely a Q kétfúratu csap által a higanytartány gyanánt szolgáló R R1 edények egyikével vagy másikával hozható összeköttetésbe. Ezen tartányok födelén az S S1 úszókon megerősített T T1 függélyes rudak vannak keresztül vezetve. A T TL rudak beosztással vannak ellátva, úgy hogy a V V1 mutatók, a mindenkori emelkedés nagyságát mutatják. A középső tér G födője a porczellán vagy hasonló szigetelő anyagból készült g cső által van áttörve. Ezen csövön a b1 fémpálcza vezet keresztül, mely fölül egy szorítócsavart tart és melyen alul az/ólomlap függ ; utóbbi a h rúd és egy áramvezető segélyével egy elektomos telep positiv sarkával van összekötve, mig a negatív sarok egy áramvezető segélyével az A szekrénnyel áll kapcsolatban, mely a k csavar segélyével van a szekrényre erősítve. A készülék következőleg működik: Legelőször az L főcsövet egy alkalmas nyomószivattyúval kötjük össze, azután az 1 csövek egyikén oly mennyiségű higanyt vezetünk be, hogy az a rácsok közötti hézagot és az elemek fenekét egy czentiméter magasságig megtölteni képes legyen. Az ásványt finom porrá törjük és miután megszitáltuk tizszer annyi súlyú vízmennyiséggel a J csövön át a készülékbe szorítjuk. A víz nyomása által, mely az összes tereket csakhamar megtölti, a higany a H rácsban emelkedik és a fölösleg az R RL tartányok egyikébe folyik, a honnét azután kifolyó csapon át teljesen leereszthető. A töltés tartama alatt az I csövek nyitva vannak, hogy a készülékből a levegő eltávozhasson, azonban a csapokat azonnal elzárjuk, ha a csövekből víz lép ki, hogy azután a higanyra nyomást gyakorolhasson. A keringés a következő módon történik : A víz a fémrészecskékkel az L K és J vezetékeken át az F terekbe jut és nyomása által a higanyt a H rácsokba szorítja. Miután a higany fölszinét egész az E falak alsó széléig leszorította vékony rétegekben a higanyoszlopon át utat tör magának. Ezen vékony vízréteg, a rács rudjai következtében, folyton jobbról-balra és balról-jobbra kénytelen kitérni és így a magával vitt anyag a higannyal benső érintkezésbe jön, elektromos áram behajtása mellett vagy a nélkül. A keringés által az amalgamáló-készülékben kezelt anyagok közül, a könnyebb részek az áramlattal a készülék fölső részén távoznak el, az oxydok, tisztátalanságok