12473. lajstromszámú szabadalom • Újítás vasúti vonatok elektromos vontatásán

- 2 -nem alkalmazok sem külön lokomotivot, sem pedig fix áramfejlesztőállomásból kiinduló vezetékeket, hanem egy mozgó áramfej­lesztőtelepet, melyet mint valamely loko­motivot a vonat élén alkalmazok, de nem oly czélból, hogy a vonó horga segélyével a vonatot vontassa. A telep által fejlesztett áramot ellenkezőleg az egyes kocsiknak elektromotorokkal ellátott tengelyeihez ve­zetjük és ezeket a tengelyeket közvetlenül hajtatjuk. Ekkor akár az összes kocsikat fölszerelhetjük elektromotorokkal, akár pedig csak egyes kocsikat és a vonatba tetsző­leges számú közönséges vasúti kocsit is be­iktathatunk, még pedig annak megfelelően: hogy a mozgó elektromos telepen mennyi elektromosságot lehet fejleszteni. Ennek következtében nemcsak azok a hátrányok maradnak el, melyek az elek­tromos lokomotív alkalmazásából származ­nak, hanem a költséges földfölötti és föld­alatti vezetékek is. Azonkívül a vonat men­tén elosztandó elektromótorikus erő szabá­lyozására egyetlen, a mozgó áramfejlesztő telepen álló munkás elégséges, tehát a vo­natkísérő személyzet nem oly nagy, mint a harmadik csoportba tartozó berendezé­seknél. A csatolt rajzlapon az új berendezés lát­ható. Az 1. ábra a mozgó áramfejlesztőtelepet és néhány kocsit, a 2. ábra a többi kocsit ábrázolja. Az a kocsi a b erőgépet és c dynamot szállítja. Az áramot a d kábelek vezetik az egyes kocsikhoz. Az utóbbiak e tengelyére az f elektromotorok hatnak, melyek a szük­ségletnek megfelelően az összes tengelyeken vagy csak egyes tengelyeken is alkalmazva lehetnek. Az a vonalszakasz, melyen az ily vonatok közlekednek, külön berendezéseket nem igényel. A vonat bármely megfelelő nyom­távolságú vonalon mozoghat. Ez a körül­mény katonai szempontból, háborús időben igen fontos, nemcsak azért, mert bármely vonal azonnal használható, hanem azért is, mert a vonat zárt egészet képez és ezért az eddigi vonatoknál is függetlenebbel mo­zog, míg a második és harmadik csoportba tartozó rendszerek háború esetében rend­kívül hátrányosak, mert a vonatok közleke­dését az elektromos vezetékek megrongálá­sával, vagj' egy telep lerombolásával az egész vonalon meg lehet akadályozni. A mozgó áramfejlesztőtelep akár gőz­kazánnal és gőzgéppel,, akár pedig a helyi viszonyoknak megfelelően benzin-, petró­leum-, vagy gázmotorokkal stb. szerel­hető föl. A telep dynamó gépjétől egy kábel indul ki, mely a vonat egész hosszán végignyúlik, az egyes kocsik között pedig, mint a fűtő és fékezővezetékek összekötő tömlőihez hasonló módon összekötőkábelek alkalmaz­hatók. Ha elektromotorokkal el nem látott kocsikat is iktatunk a vonatba, ezeket a kocsikat kábelvezetékkel föl kell szerelni. Azonkívül a mozgó áramfejlesztőtelepen vagy az ahoz legközelebb eső kocsin egy akkumulátortelepet is alkalmazunk, úgy, hogy ha a vonat állomáson tartózkodik, a gép tovább mozoghat és ekkor a fejlesztett erőt az akkumulátorokban gyűjti össze, hogy ha a vonat erősebb emelkedésen mozog, az akkumulálor telepben raktározott erő a gép által fejlesztett erő kiegészítésére szolgál. Az akkumulátortelep azonban arra is szolgálhat, hogy a nagy lejtőn lefelé mozgó vonat által kifejtett erőt tározza, még pe­dig oly módon, hogy az elektromotorokat megfelelően átkapcsoljuk, úgy hogy a vo­natot nemcsak megfelelően fékezzük, hanem még az erőfölösleget is összegyűjtjük az akkumulátorok segélyével, mi igen gazdasá­gos üzemet létesít. Eme rendszer alkalmazásánál a helyi ér­dekű vasírtakat jóval nagyobb emelkedé­sekkel és kisebb görbületekkel lehet építeni, mert az emelkedéseket az akkumulátorok segítségül vételével meg lehet könnyíteni, és minthogy a vonóerő az egyes kocsikra van elosztva, a kis görbületek is veszély nélkül átjárhatók. A mozgó áramfejlesztőtelep tetszőleges számú tengelyre szerelhető, úgy hogy a ke­réknyomás nagymértékben csökkenthető, és ezért igen alacsony sínprofilok használ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom