12471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a jódot erősen megkötő jódalbumin és jódpepton előállítására

Megjelent 1898. évi szeptember lió 26-án. MAGY. tf&ar KIR. SZABADALMI Jmm HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12471. szám. I V/li/l. OSZTÁLY. Eljárás a jodot erősen megkötő jod albumin és jod-pepton előállítására. CHEMISCHE FABRIK IN HELFENBERG BEI DRESDEN EUGEN DIETERICH CZÉG HELFENBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 7-ike. Jelen találmány tárgya egy eljárás, melynek segélyével hevítés vagy savval való kezelés nélkül, a jódot erősen megkötő jódalbumin-vegyületek állíthatók elő. Az eddig használt eljárással szemben, melynél a fehérnyének jódkáliumos jódoldattal való hevítése után a jódtermék savval kiválasztatik, jelen találinánybeli eljárásnál a fehérnyét jódfehérnyévé hideg úton, savkezelés nélkii alakítjuk s a jód mégis oly erősen van megkötve, hogy a közönséges reagentiákkal ki. nem mutatható. I. A jód-albumin előállítására szolgáló eljárás a következő : egyrészt 90 g. fehérnyét, másrészt pedig 11 g. szublimált jódot igen tinóm porrá szétdörzsölünk. A jódhoz megnedvesítés nélkül fokozatosan adagoljuk a fehérnyét s az anyagokat behatóan összekeverjük addig, míg az egész tömeg egyenletesen sárgásbarna lett. Most az egész tömeget üOo/o-os alkohollal megnedvesítjük annyira, hogy egy sűrű pép jöjjön létre. Fél órai dörzsölés után az anyagot jól lefödve, 25° C.-ú szárítóba helyezzük s ebből fél óra után kivéve, üveglapokra kenjük; az anyagot ezeken 35° C.-t meg nem haladó hőmérsékletnél megszárítván, sárga port kapunk, melyet az üveglapokról lekaparunk* Ezen port egy szűrő vásznon abszolút alkohollal s aztán nátrium-carbonat és nátrium-thioszulfát igen híg, 1000 súlyrész vízben ezen anyagok 1. súlyrészét tartalmazó vízoldatával s aztán desztillált vízzel kimossuk mindaddig, míg a mosóvíz sem keményítő csirizzel, sem ezüstnitráttal reakeziót nem ad. Most alkohol és aether elegyével az anyagot még egyszer átmossuk és azt üveglemezeken 55° C.-nál még egyszer megszárítjuk. Az ily módon előállított jód-vegyületek a jódot oly erősen kötik meg, hogy azt sem a közönségesen használt reagentiákkal, sem pedig kálilúggal vagy szódával való összerázás által nem mutathatjuk ki. Szükséges azonban, hogy a képződött jód-hydrogénsavat és a fölös jódot a nátrium-carbonattal és a nátrium-thioszulfát segélyével eltávolítsuk. A jódnak ezen vegyületekben való súly szerinti meghatározásánál azokat káliumhydroxiddal össze kell olvasztanunk, mert csak így vagyunk képesek az összes jodot lehasítani; kálilúggal való hosszas főzés a jódnak csak egy részét képes lehasítani. Ezen tények bizonyítják, hogy mily erősen van megkötve a jód; ezen siker pedig csu-