12444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortartalmú dörzsfelületeken közvetlenül meggyújtható szivarok és szivarkák előállítására

SZABADALMI LEI RAS 12444. szám. X/e. OSZTÁLY. Eljárás foszfortartalmú dörzsüölületeken közvetlenül meggyújtható szivai'ok vagy szivarkák előállítására. Du CONIUD ERICH VEGYÉSZ BÉCSBEN ÉS ECKSTEIN FRIGYES VEGYÉSZ FIUMÉBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 17-ike. Megjelent 181)8. évi szeptember litf 23-án. MAGY SZABADALMI KIR. IIIVATA L A jelen találmány tárgyát képező eljárás oly szivaroknak és szivarkáknak előállítását czélozza, melyek alkalmas dörzsfölületekhez való közvetlen hozzádörzsölés által meg­gyújthatok és így gyufáknak használatát nélklilözhetővé teszik ; ezen eljárás az eddig ismeretessé vált hasonló eljárásokkal szem­ben az által tűnik ki, hogy az e szerint elő­állított szivarok vagy szivarkák még hosszú raktározás után is, nedvesség vagy külső mechanikai hatásoktól befolyásolatlanul, könnyen meggyújthatok és hogy továbbá ezen czikkek használatánál a gyújtó masz­szának égési gázai egyáltalán nem juthatnak a dohányzó egyén szájába. A jelen találmány tárgyát képező eljárás lényegében az által van jellemezve, hogy annak megfelelően a szivarokat vagy szivar­kákat meggyújtandó végükön valamely chlo­rattal, bichromattal vagy szerves nitrovegyü­lettel, mint pikrinsavval, bi- vagy trinitro­benzollal és effélével előzetesen impragnáljuk és ezenkívül ugyanott oly masszával látjuk el, mely, miután bármily ismeretes módon meggyújtatott, a gyújtószer lángjának el­alvása után még bizonyos ideig izzó marad ; ezen eljárásnak egy másik jellemzője abban áll, hogy az impragnált és a meggyújtatás után még bizonyos ideig tovább izzó masz­szával ellátott szivar- vagy szivarkavégnek erősen tapadó, valamely hamumentesen el­égő anyagból, mint eollodiumból vagy czel­luloid-lakkból vagy más efféléből álló be­vonatot adunk, melynek az a rendeltetése, hogy az imprágnáló masszát, valamint a tulajdonképeni gyújtó masszát is nedvesség, mechanikus megsérülés vagy színehagyás ellenében megóvja. Ezen eljárásnak gyakor­lati foganatosítása czéljából a kereskedésben előforduló szivarokat vagy szivarkákat meg­gyújtandó végűkön kálium- vagy nátrium­chloratnak vagy káliumbichromatnak vizes oldatával, illetőleg valamely szerves nitro­vegyületnek, mint pikrinsavnak, bi- vagy trinitrobenzolnak oldatával impragnáljuk és azután ugyanott finoman elosztott szénből (koromból), paraffinból és ragasztó anyagból álló eleggyel látjuk el, mely a meggyújtatás után még egy ideig tovább izzó anyagot képez. Finom elosztású szén helyett oly anyagokat is használhatunk, melyek nagyobb hőmérsékleteknél finom elosztásban szenet kiválasztanak, mint különösen a szilárd aro­matikus szénhydrogének (anthracen, phe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom