12417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemes fémeket tartalmazó érczeknek, színporoknak és elegyeknek földolgozására a chlorozó pörkölés után alkalmazott cyansó oldatok segélyével

- i deltétése-, hogy az estleg kettős cyanid­eyansó alakjába átment aranyat is teljesen eltávolítsuk és az aranyrészecskék mellett esetleg visszamaradt eyansót fölfrissítsük, illetve oldó hatását növeljük. Az oldás gyorsabb foganatosíthatósága czéljából alkalmas kavaró szerkezetet alkal­mazhatunk, hogy a nyersanyagot az oldó­szerrel intenzivebb érintkezésbe hozzuk. A kezelt anyagról lebocsátott vagy alkal­mas szívó készülékkel lehúzott kétrendbeli cyanoldat eltávolítása után visszamaradt anyagra tiszta vizet folyatunk mindaddig, míg elemzés útján meg nem állapítottuk, hogy a cyansók, illetve az ezek által le­kötött arany teljesen kimosattak. Az ezután visszamaradt anyag teljesen értéktelen, a mennyiben minden fémtartalomtól meg van fosztva. Az arany kiválasztása oldalaiból. Az aranynak úgy a két rendbeli cyan­oldatból, mint a mosó vízből való kiválasz­tását tetszőleges ismert módon foganatosít­hatjuk, tehát akár vegyi, akár villamos úton. Előnyösnek látszik azonban ezen kiválasz­tást az előlúgozásnál javasolt, lépcsőzetesen egymás alatt elrendezett szekrényekben foganatosítani, melyek ezen czélból finomra esztergályozott zinkforgáccsal vannak meg­töltve. melyre az egyes aranytartalmú olda­tok külön-külön az edények fölött elrende­zett, rostaszerüen lyukasztott zink- vagy ólomlapokon keresztül ráfolyatjuk: a folya­dék egyes edényekből az azoknak (alúlról) harmadmagasságában betorkoló csöveken ve­zettetik ki, úgy hogy a zinkforgács töme­gének csak alsó harmadrésze áll a folya­dékkal folytonos érintkezésben. Minthogy a zink segélyével foganatosított aranykifejtésre eddig alkalmazott eljárá­soknál a cyanos oldat a zinknek egész tömegével állandóan érintkezésben van és így a zink lekötésére folhasználódó cyansó­fogyasztás oly nagy, és másrészt az ejtő fölület a zink által czementált fémek által annyira csökkentetik, hogy az ható képes­ségét, különösen a csekélyebb mennyiségű aranycyanidot tartalmazó oldatokra nézve csaknem, teljesen elveszíti úgy a föntemlített egyszerű berendezés, melynél a zinknek csak körülbelül egy harmada áll a cyan­oldattal közvetlen érintkezésben, míg annak másik (fölső) kétharmadrésze a rajta keresz­tülcsurgó, tehát mozgásban lévő folyadék által a már czementált és lerakódott aranytól inegmosatik és állandóan friss ejtő fölületet nyújt a folytatólag beömlő oldat számára, mindenesetre előnyösebb minden eddig java­solt ejtő készüléknél. A cyanoldatokkal kezelt anyagnak kimo­sására használt vizet az ejtő berendezésen való átmenetele után vagy a cyansók ki­vonására hasznosítjuk, vagy egyszerűen el­folyatjuk. Az aranytartalmuktól megfosztott eyanoldatokat pedig a kárbaveszett cyantar­talom pótlása után alkalmazhatjuk. A zink által czementált aranyat ismeretes módon, előnyösen hígított savakkal szabadít­juk meg a zinktől és a visszamaradó fém­anyagot hamuzsírral és salétrommal ele­gyítve grafittégelyben megolvasztjuk ós mint nyers aranyat visszük a piaczra vagy ki­olvasztás előtt beváltjuk. Az elektrolysis által nyert fémet az ano­dával együtt beolvasztjuk és aranydús ötvö­zet gyanánt értékesítjük. A fentebbiekben leírt eljárás természe­tesen sokféleképen foganatosítható és módosít­ható. a mint ezt a földolgozandó nyersanyag természete és a rendelkezésre álló beren­dezés megkívánja. A találmány lényege a nyersanyagnak konyhasóval elegyítve foga­natosított pörkölésében áll hogy a ként elégetve eltávolítsuk és az arannyal együtt lévő fémeket chloridokká és chlorürökké változtassuk. Úgy a kén égéstermékeinek hasznosítására, mint a képződött chloridok és chlorürök kiválasztására és eltávolítására, valamint a visszamaradó aranynak kiválasztására is az­után tetszőleges ismert vagy ezen czélra meghatározandó eljárást alkalmazhatunk, a nélkül, hogy ez a találmánynak lényegén változtatna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom