12417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemes fémeket tartalmazó érczeknek, színporoknak és elegyeknek földolgozására a chlorozó pörkölés után alkalmazott cyansó oldatok segélyével
- i deltétése-, hogy az estleg kettős cyanideyansó alakjába átment aranyat is teljesen eltávolítsuk és az aranyrészecskék mellett esetleg visszamaradt eyansót fölfrissítsük, illetve oldó hatását növeljük. Az oldás gyorsabb foganatosíthatósága czéljából alkalmas kavaró szerkezetet alkalmazhatunk, hogy a nyersanyagot az oldószerrel intenzivebb érintkezésbe hozzuk. A kezelt anyagról lebocsátott vagy alkalmas szívó készülékkel lehúzott kétrendbeli cyanoldat eltávolítása után visszamaradt anyagra tiszta vizet folyatunk mindaddig, míg elemzés útján meg nem állapítottuk, hogy a cyansók, illetve az ezek által lekötött arany teljesen kimosattak. Az ezután visszamaradt anyag teljesen értéktelen, a mennyiben minden fémtartalomtól meg van fosztva. Az arany kiválasztása oldalaiból. Az aranynak úgy a két rendbeli cyanoldatból, mint a mosó vízből való kiválasztását tetszőleges ismert módon foganatosíthatjuk, tehát akár vegyi, akár villamos úton. Előnyösnek látszik azonban ezen kiválasztást az előlúgozásnál javasolt, lépcsőzetesen egymás alatt elrendezett szekrényekben foganatosítani, melyek ezen czélból finomra esztergályozott zinkforgáccsal vannak megtöltve. melyre az egyes aranytartalmú oldatok külön-külön az edények fölött elrendezett, rostaszerüen lyukasztott zink- vagy ólomlapokon keresztül ráfolyatjuk: a folyadék egyes edényekből az azoknak (alúlról) harmadmagasságában betorkoló csöveken vezettetik ki, úgy hogy a zinkforgács tömegének csak alsó harmadrésze áll a folyadékkal folytonos érintkezésben. Minthogy a zink segélyével foganatosított aranykifejtésre eddig alkalmazott eljárásoknál a cyanos oldat a zinknek egész tömegével állandóan érintkezésben van és így a zink lekötésére folhasználódó cyansófogyasztás oly nagy, és másrészt az ejtő fölület a zink által czementált fémek által annyira csökkentetik, hogy az ható képességét, különösen a csekélyebb mennyiségű aranycyanidot tartalmazó oldatokra nézve csaknem, teljesen elveszíti úgy a föntemlített egyszerű berendezés, melynél a zinknek csak körülbelül egy harmada áll a cyanoldattal közvetlen érintkezésben, míg annak másik (fölső) kétharmadrésze a rajta keresztülcsurgó, tehát mozgásban lévő folyadék által a már czementált és lerakódott aranytól inegmosatik és állandóan friss ejtő fölületet nyújt a folytatólag beömlő oldat számára, mindenesetre előnyösebb minden eddig javasolt ejtő készüléknél. A cyanoldatokkal kezelt anyagnak kimosására használt vizet az ejtő berendezésen való átmenetele után vagy a cyansók kivonására hasznosítjuk, vagy egyszerűen elfolyatjuk. Az aranytartalmuktól megfosztott eyanoldatokat pedig a kárbaveszett cyantartalom pótlása után alkalmazhatjuk. A zink által czementált aranyat ismeretes módon, előnyösen hígított savakkal szabadítjuk meg a zinktől és a visszamaradó fémanyagot hamuzsírral és salétrommal elegyítve grafittégelyben megolvasztjuk ós mint nyers aranyat visszük a piaczra vagy kiolvasztás előtt beváltjuk. Az elektrolysis által nyert fémet az anodával együtt beolvasztjuk és aranydús ötvözet gyanánt értékesítjük. A fentebbiekben leírt eljárás természetesen sokféleképen foganatosítható és módosítható. a mint ezt a földolgozandó nyersanyag természete és a rendelkezésre álló berendezés megkívánja. A találmány lényege a nyersanyagnak konyhasóval elegyítve foganatosított pörkölésében áll hogy a ként elégetve eltávolítsuk és az arannyal együtt lévő fémeket chloridokká és chlorürökké változtassuk. Úgy a kén égéstermékeinek hasznosítására, mint a képződött chloridok és chlorürök kiválasztására és eltávolítására, valamint a visszamaradó aranynak kiválasztására is azután tetszőleges ismert vagy ezen czélra meghatározandó eljárást alkalmazhatunk, a nélkül, hogy ez a találmánynak lényegén változtatna.