12406. lajstromszámú szabadalom • Bányákban végzett robbantásokra vonatkozó újítások

F—F az 1. ábrában ugyanolyan sóhengerek mint a minők a 2. ábrában nagyobb léptékben láthatók. Ezen sóhengerek mintegy 32 mm. átmérőjű fúrásba lesznek helyezve és tengelyük irányában haladó ca 15 mm. átmérőjű fúrással bírnak. Ha a fúrás nagyon nagy, úgy a sóhenger átmérője is ennek megfelelően növekszik és a hengeren át egy 15 mm. átmérőjű fúrás helyett 2—3—4 vagy több ilyent, vagy pedig egy lapos négyszög vagy félhold alakú fúrást alkalmazunk, hogy a robbanás előidézte lángnak nagy sófölületet nyújtsunk érintkezés ezéljából és a fúrás elég bő legyen, hogy a láng könnyen áthatolhasson rajta. A robbanóanyag E tölténybe van téve. A gyújtó-zsinór J anyag rétegen és ezután a sóhenger fúrásán megy át. A sóhengerek oly alkalikus fémsókból készülnek, a melyek sok jegeczvizet tartalmaznak. Legalkalmasabb ezen czélra a nátriumkarbonát jegecze, vagy pedig a nátriumkarbonát ós nátriumszulfát (Glauber-só) keveréke. Közönséges szóda-jegeczeket alkalmazunk és ezekhez kevés Glauber-sót adunk, hogy keményebbeké váljanak. Az alkalmazás és hatás módja a következő : Egy olyan közönséges szén aknában, a hol csak kevés gáz és szénpor van, a töltés az 1. ábrában föltüntetett módon lesz alkalmazva. Veszélyesebb helyeken, a hol sok a szénpor és gáz a fúrásba a robbanó-anyag súlyának két harmadrészével egyenlő jegeczes sót teszünk és pedig a töltés elé helyezve, szükség esetén azonban még a töltés mögé is tehetünk egy csekély sóréteget. A használandó sóhenger hosszát csökkenthetjük és prizmatikuB vagy szemcsés alakban a töltéssel egyesítve alkalmazhatjuk. A sóhengerek előállítási módja és az e czélra szolgáló eszközök a 3., 4., 5. és 6. ábrákban láthatók. A feneket rostélyszerűen elhelyezett M keresztrudak alkotják L a keret vagy betét N pedig a hengeres mintákat alkotó keresztrúd. melynek alakja 4. ábrából látható. Bizonyos számú keresztrudak töltik ki a M rostély fölötti tért. A keresztrudakból P félkör alakú lyukak vannak vágva és pedig úgy, hogy az egyik keresztrúd félköre a szomszédos rúd félkörével találkozik és együtt alkotják a köralakú mintát. A 6. ábrában Q nagyobb léptékben egy a minta fenekébe átmenő csövet tüntet föl. A minta fenekét egy forrasztás útján vagy más módon hozzáerősített Q lemez képezi. Az összezúzott kristályokat belepréseljük a mintákba és ezután ugyanazon sónak melegen telített oldatát öntjük rá. Ezután a mintákat kihagyjuk hűlni, hogy tartalma megjegeezesedjék és megkeményedjék. A mintákban lévő csövek és maguk a minták ezután alkalmas módon óvatosan fölmelegíttetnek addig, a míg a legkülső, illetőleg legbelső sófölület megolvad A mintákat ezután megfordítjuk, miáltal a sóhengerek ki esnek, a mire kihagyjuk azokat hűlni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fúrások elgátolására vonatkozó újítások jellemezve az által, hogy a fúrásba a robbanó-töltés elé vagy mögé nagy kristályvíz tartalmú sóréteget teszünk, hogy a robbanás alkalmával előálló forró robbanási termékek behatása által a kristályvizet fölszabadítsuk, a miáltal a forró gázok hőmérséklete csökkenni fog. 2. Eljárás a mint az az 1. igénypont alatt jellemezve volt, melynél az alkalmazott sok kristályvizet tartalmazó jegeczek alkalikus természeteűk azon czélból, hogy a robbanás alkalmával előálló kénsavas, salétromos és egyéb gázokat absorbeálják és magukban visszatartsák. 3. Eljárás a mint az az 1. igénypont alatt jellemezve volt, melynél a töltés elé teendő sóréteg közepében átfúrt henger vagy ehez hasonló alakot nyer azon czélból, hogy a robbanás alkalmával keletkező gázok a sóréteg belsejébe könnyen behatolhassanak és ennek megfelelően nagy fölülettel érintkezhessenek. (1 rajzlap melléklettel.) VAll-AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NTJMPÁJA BUDAPESTEN