12390. lajstromszámú szabadalom • Süllyesztett téglaégető körkemence
_ 4 — A hetedik sort csak azután nyitjuk ki, ha az első sor eléggé ki van égetve, a mit a próbatéglák sülyedéséről Ítélhetünk meg. Ha a sülyedés a kellő fokot elérte, akkor az adagoló-nyílásokat a w1 födőtéglák összetolása (íl. és 12. ábrák) és kemenczehamunak fölhányása által elzárjuk, a szájrészeket és födeleket kivesszük, hogy azokat később táplálandó adagoló-nyílásoknál fölhasználhassuk. Az előzőkben leirt fölültüzelésnél lehetőleg kevés és olcsó tüzelőanyaggal igen jó és egyenletesen égetett terméket nyerhetünk, mivel a tégláknak sajátságos berakása folytán közöttük számos huzamcsatorna képeztetik és ennélfogva a hő az egész téglarakáson lefelé egyenletesen elosztatik, mi által a tégláknak a túlságos és hirtelen hő által okozott fölületi megolvadása (megiivegedése) a minimumra redukáltatik. Ha a fölső tüzelés által a kéménytől számított sorig jó alaptüzelés van létesítve és a huzam a kéményhez vezető fölső g falnyílásnak zárása daczára erős, akkor a kéményt a harántlemezzel befödött legközelebbi g nyílás fölé toljuk és az ekként szabaddá tett aknát az e nyílás boltozatát túlhaladó magasságig földdel megtöltjük, g nyílását pedig téglákkal elzárjuk és agyagfölddel betapasztjuk. Ezután a válaszfalaknak megfelelő kiemelése és beillesztése által újabb kamrát képezünk, melyben az égetést az adagolónyílásokon át eszközölt fölső tüzeléssel az imént leirt módon foganatosítjuk. Miután ekként a kemenczekamráknak körülbelül felét kiégettük, a kemencze kiürítéséhez foghatunk, mi közben az égetést a kemencze másik felében folytatjuk. Hideg levegőnek a kemenczébe való áramlását gondosan meg kell akadályoznunk, a mit az által érünk el, hogy az ideiglenes tüzelőtérhez legközelebb eső kamarának a következőtől való elzárása czéljából egy vastolattyúkból összeállított közbenső falat illesztünk be. Ezután a tűzhelyet fölbonthatjuk és a kamrát kiüríthetjük. A közbenső falat az égés előrehaladásához képest a következő rések egyikébe bocsáthatjuk és ez által két vagy három kamrát egyszerre zárhatunk el a többiektől, mely elzárt kamrákat azután kiüríthetjük. Midőn a kémény körpályáját befejezte, azt a kemenczefalon tovább tolhatjuk és az időközben megtisztított, az említett módon friss téglával megrakott térrel, melyben az égetés kezdetén az ideiglenes tűzhely volt elrendezve, összeköttetésbe hozhatjuk és ezután tovább a megtisztított, újabban megrakott kamrák fölé tolhatjuk. Ha a kemenczét az égési periódus végén üzemen kiviil akarjuk helyezni, akkor ezt előnyösen akként foganatosítjuk, hogy az égetendő tégláknak utolsó maradékából az a kemenczeárokban az a1 harántfalat építjük, mely az utolsó, még megtöltött kamrát elzárja. Ezen falon, mindegyik oldalon egy-egy ideiglenes <2 kéményt építünk,melyek részben a téglarakásra támaszkodnak (13. ábra). Ezután az utolsó közbenső falat kiemeljük és a szállítható i kéményt eltávolítjuk ; azon d aknát, mely fölött a kémény utoljára állt, betemetjük és ezután a fűtést a t adagoló-nyílások két utolsó sorában befejezzük, mire az ?'2 kémények a teljes kiégetésig födetlenül maradnak. A mint a leírásból kitűnik, az üzemnek hibáit: mint pl. túlságos hő fölül és csekély hő alúl, meleghiány a kemencze fenekén és az elégetlen szénmaradékoknak a kemencze fenekén való visszamaradása, a fölső tüzelésnek időben és mérvben való módosítása által könnyen kiküszöbölhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sülyesztett téglaégető körkemencze, jellemezve egy, oldalt két b és c fallal határolt köralakú a árok által, melyben tetszőleges k ponton a gödör egész szélességére kiterjedő tűzhelyet létesítünk, mely mögött a téglák meghatározott számú rétegben s sablonok segélyével légcsatornák képzésével oly téglarakássá építtetnek, mely fölül sugaras adagoló nyílás-sorokkal és az árkot kamrákra osztó, kiemelhető v közbenső falak befő-
