12377. lajstromszámú szabadalom • Újítások kötveszövő székeken

- 2 solják, két csoport lehajlított a1 illetve a2 tű van elrendezve, melyeknek az n tűk felé fordított, lyukas vége egy vízszintes síkban, másik végük ellenben két egymás fölötti sorban fekszik (1. ábra), a mennyiben az a1 tűk erősebben vannak meghajlítva, mint az a2 tűk. Mindegyik csoportnak összes tűi egy-egy s1 illetve s2 sínhez vannak erősítve, melyek egymás fölött vannak elrendezve és a szövőszéknek hossz- és harántirányában mozgathatók. Az esetleg különböző szinű fonalakat a b csévepadon több sorban elrendezett bx csé­vékről, lyukasztott fl f2 /8 vezető sinek segélyével vezetjük az a1 a2 lyukas tűkhöz. Ezen lyukas tűk segélyével, a közönsé­ges n tűkkel egyetemben, a g1 gi gs fonal­vezetők által bevezetett g alapfonalból külön­féle szélességű hosszcsikokat állítunk elő. Ezen czélból a lyukas tűket illetve ezek­nek hordsínjeit a szövőszék harántirányá­ban, a esik szélességének megfelelően ide­oda kell mozgattatnunk. Az 1—3. ábrákban bemutatott elrendezés­nel a hajtószerkezet közvetlenül csak az a1 tűknek s1 sínjét mozgatja, míg a fölső a2 tűket hordó s2 sín mozgása az alsó s1 sin mozgásától tétetik függővé. Ez utóbbi mindkét végén egy-egy w kar van megerősítve, melyek mindegyike egy az l csapágyban vezetett, eltolható z csap­szöget hord. Az alsó s1 sínt a forgó E exezenter vagy lépcsőkorong segélyével működtetjük, mely homlokfölületén annak felén túlnyúló e ma­gasítással van ellátva, mely a k állítócsavar segélyével az s1 sínnek z csapszögére ható kétkarú h emeltyűt működteti. Az s1 sín az a nyíllal jelzett egyik irányban az exezen­terkorong által, visszafelé pedig az F rúgó által mozgattatik. Az alsó s1 sínen továbbá még az m me­nesztő van megerősítve, mely a fölső s2 sínnek egy hosszhasítékán átjár és egy az utóbbin súrlódással fölfekvő b1 fék­lemezt hord úgy hogy az alsó s1 sín moz­gásakor a fölső sínt addig viszi magával, míg az x2 sín két végén elrendezett s8 ütkö­zők egyike a megfelelő l csapágyakba ütkö­zik, mely esetben az s2 sín megszakasztatik, míg az alsó s1 sín még addig mozoghat tovább, mig a saját, az e magasítástól és emeltyű­kar viszonyától függő lökete is befejeződik. Az alsó sín által hordott a1 lyukas tűk tehát a k állítócsavar segélyével módosít­ható, szélesebb hosszcsíkot fognak előállí­tani, mint a fölső s2 sinnek a'A lyukas tűi, mely sinnek s8 ütközője a hosszcsíknak (1., 2., 3. vagy több n tünyi)kivánt szélességéhez képest kicserélhető. A kötveszövőszéknek a 4—6. ábrákban be­mutatott elrendezésnél a keskeny és széles hosszcsikok helyett ezen csikókat mintákká képezhetjük ki, mi által koczkás mintákat nyerünk. Ezen czélból a két s1 és s2 sínt, illetve ezeknek lyukas tűit egymástól füg­getlenül kell mozgatnunk. Ezen esetben a mozgást közvetítő M mintakeréknek oldal­fölületén két kicserélhető 1 és 2 lépcsős gyűrűt rendezünk el, melyeken a két h1 h" emeltyűnek vége csúszik, mely emeltyűk A1 illetve k3 ütközőcsavarok segélyével a megfelelő s1 illetve s2 tűsineknek z1 illetve z2 csapszögeire a leírt módon hatnak. A lyukas tűk tartósinjeik mozgásának megfelelően a hosszcsíkok fonalait ide-oda vezetik, úgy hogy az egyenes vonalú hossz­csíkok tetszőleges, de az M mintakerék fo­gainak száma által meghatárzott szemsorok száma szerint mindig rapportáló mintákká képeztetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kötveszövőszékeknél egyenlőtlen szé­lességű hosszcsíkok vagy hosszcsíkos minták előállítása ezéljából egy a W kötveszövő székkel együttműködő, a kö­közönséges n széktűk előtt lévő kettős­rakó gépnek elrendezése, mely hosszcsí­kok vagy hosszcsíkos minták képzésére szolgáló, esetleg különböző szinű minta­fonalak számára két csoport, a szövő­szék haránt- vagy szélességi irányával párhuzamosan mozgatható, különbözően hajlított vagy golyvás a1 és a2 lyukas tűvel van ellátva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom