12363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a purin kéntartalmú származékainak előállítására

Eljárásunk magyarázatául a következő példák szolgálnak: 1. A (7)-mcthyl-(6)-tliio-(2)-cMorpurin előállí­tása (7)-methyl-(2,6)-dichlorpurinLól. Ha 5 rész finoman porított methyldichlor­purint 00 térfogat normális káliumhydroszul­fid oldattal (mely normális kálilúgból kén­hydrogennel való telítés útján készül) rá­zunk, akkor azonnal élénk kénliydrogén fej­lődés lép föl és 10—15 perez múlva tiszta oldat keletkezik, a mi a reakezió befejeztét jelenti. A tiszta sárga oldatnak sósavval N = C. Cl / I CH3 Cl.C C - N< -f KSH II CH N — C - N^ A (7) - methyl - (6)-thio - (3) - chlorpurinnak nincs olvadáspontja; 250° C. körül barnára kezd színeződni és a hőmérséklet emelke­désével megbomlik. Vízben még sokkal nehezebben oldódik, mint alkoholban és aether, aceton, benzol, chloroform igen nehezen oldják. Könnyen oldódik híg alkaliákban; alkali ezen olda­tokból a sót kicsapja. Az ammonsó vízben is könnyen oldódik és ezüstnitráttal kocsonyás csapadékot ad, mely főzésnél megfeketedik. Chlorsavaskali és sósav könnyen megbontja a vegyületet, de befőzésnél nem ad murexid reakeziót. Jellemző a methylthiochlorpurin viselke­dése salétromsavval szemben. 1.4 fajsúlyú salétromsavban közönséges hőmérsékletnél könnyen föloldódik, mi mellett átmenetileg sötétbarna színezés lép föl, kevés vízzel való hígításnál azután kicsi fényes kristályok válnak ki. A methylthiochlorpurin nagy mértékben oldódik meleg conc. sósavban; magasabb hőmérsékletnél a sósav úgy mint a kén­mentes chlorpurinoknál akként hat, hogy a chlort oxygén helyettesíti A halogénnel egyidejűleg azonban a kén részben elvá­lasztatik. Füstölgő jodhydrogénsav (fajsúly 1'96) való táltelítésénél a methylthiochlorpurin színtelen tömeg alakjában kicsapódik, melyet kihűlés után szűrünk és vízzel mosunk. Tisztítás czéljából körülbelül 800 súly­rész forró alkoholban oldjuk, ezt az oldatot • vakuumban (körülbelül 30° C.-nál) térfo­j gatának negyedrészére befőzzük és erősen lehűtjük. E közben finom, gyöngén sárga tűk kris­tályosodnak ki, melyek többnyire gömbökké egyesülnek. Ezek 100° C.-nál való szárítás után a G; Hs N4 S Cl képlettel egyező szá­mokat adnak és a következő egyenlet sze­f rint keletkeznek: N = C. SH / I CH3 = Cl. C c — N< + KC1. I! CH N — 'behatásánál a methylthiochlorpurin reduká­lódik (7)-methyl-(6)-thiopurinná: C0 H6 \4 S; ez színtelen prizmákat képez, 300—307° C" olvadási ponttal, vizes alkalikus oldatban való alkylezésnél könnyen (7)-methyl-(6)­methylthiopurint — C7 H8 N4 S — ad, színte­len hajlékony tűkben, 207—208° C. olva­dási ponttal, míg híg salétromsavval való oxydálásnál a korábban leírt (7)-methyl-(6)­oxypurin (Berichte d. deutsch. chem. Ges. 30.2409) keletkezik. Ezen vegyület előállítása folytán meg van állapítva a (7)-methyl-(6)-thio-(2)-chlor­purin szerkezete. 2. A (7)-methyl-(2.6)-dithiopurin előállítása a (7)-methyl-(2,6)-dichlorpurinból. Ha a chlorvegyületből 1 részt 24 térrész normális káliumhydroszulftdoldattal zárt cső­ben 100° C ra hevítünk, akkor mindkét chloratom kicserélődik a thiocsoporttal. 3 órai hevítés után a reakezió be van fejezve. A tiszta, sárga oldatból megsavanyítás után a methyldithiopurin vastag, gyengén sárgára festett kristályos csapadék alakjá­ban válik ki. Tisztítás végett baryumsóvá alakítjuk át; ezt vízben újra oldva színtelen, finom tűkben válik ki és vizes oldatából | sósavval való megsavanyításnál a methyl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom