12359. lajstromszámú szabadalom • Tagozott kazán

Meg-jelent 1898. évi szeptembrr lió !í)-éi MAGY. KIR. SZABADALMI III V A T A L SZABADALMI LEI RAS 12359. szám. V/e/3. OSZTÁLY. Tagozott kazán. MEYEB RUDOLF OTTÓ GYÁROS HAMBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 21-ike. -Jelen találmánybeli kazánt a váltakozva egymás mellé sorolt k h lég- és vízcsatornák, az r rostély fölött ezek közé zárt m töltőakna, valamint e mellett, a k 1, i lég-, víz- és füstcsatornák által körülvett n égéstér képezik. A h vízcsatornák fölül és alul a csövek által állanak egymással összeköttetésben. A h vízcsatornák között hagyott k légcsatornák falai alul a p q lépcsőrostélyt képezik, míg fölül azok az s nyílásokon át közlekednek a töltőaknával: ez utóbbiba a tüzelőanyagot f töltőajtón át adagoljuk be. A p és q fölfelé ferde rostélypálczák közt lép az úgynevezett primiirlevegő o nyíláson át a töltőaknába, melyben a tüzelőanyag előmelegítésnek, majd pedig száraz deaztillácziónak van alávetve, s ez által gáztartalmát jórészt elveszti már a közben, míg r rostélyra kerül, melyen teljes izzásba jutva, a c nyíláson át alulról a rostélyrészeken belépő szekundar levegő segélyével elég. Az égési termékek az m aknát az n égéstérrel összekötő d nyíláson át az n égéstérbe jutnak, melyben a még éghető gázok elegendő levegővel találkozván, lánggal eléghetnek. Az égéstermékek i csatornán át a h vízcsatornák között, a kazán alapzatához, innen pedig b nyíláson át a kürtőbe jutnak. A töltőakna fölött a k légcsatorna s nyílásai a tüzelőanyag fölött gyúlékony gázoknak összegyűlését megakadályozzák, mi által más tüzeléseknél, a töltőajtó kinyitásakor előforduló lángkicsapódás itt ki van zárva. Az előbb említett előmelegítés folytán az n tüzelőtérben az elégés teljes, úgy, hogy a füstcsatornákban kátrány nem fog lerakódni. Az n égéstért körülvevő víz hatályosabban melegíttetik, mint az m töltőakna körül lévő, minek következtében minden egyes kazántag belsejében a víznek rendkívül élénk áramlása fog bekövetkezni, a mi pedig, mint ismeretes, a víz gyors fölmelegedésének egy lényeges alapföltétele. Az m töltőakna és n égéstér jelen találmánybeli elrendezésnél egymás mellé, nem pedig egymás mögé van helyezve és k és I csatornák által szétválasztva; a két tér szétválasztása a kazán minden egyes tagjában eszközöltetett. Mint egy különösen fontos körülmény még végre megemlítendő, hogy a kazán minden egyes tagja egyenletesen melegszik föl, s hogy ennélfogva feszültségek és