12356. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű közvetlen fűtött, forgó égető asztallal bíró keramikus czélokra szolgáló kemencze

3 -égetésénél, melyek jobb alátámasztást igényelnek, mint minőt a közönséges forgatható asztallappal létesíthetünk. Az 1 asztallap üreges és a füstgázok ha nem nyilt tiizelésü kemenczéről van szó, részben az asztallap alatt folynak, mint az a 2. és 4. ábrán látható, hogy a fenék és a födél egyenletesen hevíttessék föl. Hogy a fölhevítés egyenletességét még jobban biztosítsuk, az asztal üreges 16 részét tüzelőanyaggal tölthetjük, mely akkor, ha az égető-övbe jut, meggyulad és elég. A 11 falban a 17 tüzelés van elhelyezve, továbbá a 18 nyílás, mely az égetett tárgyak egyidejű kiszedésére és az égetendő tárgyak berakására szolgál, mi a kemencze kezelését nagyon megkönnyíti. Másrészt föltaláló a forgó égető asztalnak már említett füstcsatornái alatt egy 19 üres teret létesít, mely a külső levegővel alkalmas 20 nyílásokon közlekedik. Ebben a térben oltatlan meszet helyez el, vagy pedig egy más hygroskop anyagot, minek az a czélja, hogy a keletkezett gőzöket elnyelessük, mely gőzök a kemenczébe rakott fris tárgyakból fejlődnek és az égetésnél sokféle hátrányra szolgáltatnak okot. Ez a hygroskopanyag akkor, mikor az égető övbe jut, a hydrátvizét ismét elveszti. A kis függélyes vagy vízszintes 21 aknák, melyek a kemencze 2 belső falán mennek át és alkalmas dugók segélyével vannak elzárva, a szükségletnek megfelelően a tüzelés légaknái gyanánt vagy mint ellenőrző aknák, vagy pedig mint töltőaknák szerepelhetnek, hogy szükség esetén tüzelőanyagot vezethessünk be, ha a töltő nyíláson beve zetett tüzelőanyag elégséges nem volna. A kemenczét a 2 kémény egészíti ki, melynek egy 24 tolókája van és a mely a füstgázok elvezetésére szolgál, továbbá a 23 ajtók, melyeknek az a czéljuk, hogy a kemenczének azt a részét, melyet épen töltünk és kiürítünk, a többitől elzárjuk. Hogy a 2 fal belső tűzálló bélése ne deformálódjon és szabadon tágulhasson ki, oly 26 téglákból állítjuk össze, melyek egymásba fogódzanak (1. a 3. ábrán az 1. ábra E—F vonala szerint metszve) és egymáson nem súrlódnak nagyobb mértékben, melyek továbbá kötőanyag alkalmazása nélkül vannak egymással kapcsolva, hogy a bélés könnyebben tágulhasson ki. Ha két 2 és 25 bélésfalat alkalmazunk, czélszerű ha ezeket egymással nem kapcsoljuk, hogy ily módon a falazatnak deformálódását, mely a 2 és 25 fal egyenlőtlen tágításából származhatna, elkerülhessük. Hogy a munkafolyamatot figyelemmel kisérhessük, czélszerű bizonyos távolságban egymástól 27 ablakokat alkalmazni (1. és 2. ábrát) melyek lehetővé teszik, hogy az égetés folyamatát megfigyeljük és szabályozzuk. A mozgó égető asztal különböző módon ágyaiható. Az 1., 2. és 3. ábrán látható kiviteli módozatnál az 1 asztal, 2 belsőfal és a 3 födőn egy 4 vasvázba van falazva, mely egy forgó 5 központi tengellyel áll összeköttetésben. Ez a tengely alsó végén 6 csapot kap, melyet a 7 nyomcsapágyba ágyaltunk. A nyomcsapágy alaplemezén van az aczélból készült 8 csapágycsésze alkalmazva. A tengely fölső végén egy 9 csőbe végződik, mely a hengerekkel ellátott 10 csapágyban forog. Ez a csapágy a kemencze fa-szerkezetével van kapcsolva és beállító készülékkel ellátva. A 4., 5., 6. és 7. ábrán látható kiviteli módozatnál az égető asztal és a 2 fal a kúpos 30 kerekekre van szerelve, melyek az alkalmas alakú 31 pályán mozognak. Ekkor a készülék alsó részét a 32 rudazat és a vízszintes 33 vonórudak segélyével merevítjük, melyek hosszúságát tetszőlegesen szabályozni lehet. Ezek a merevítések a függélyes 36 csap körül forgatható 34 35 gyűrűkkel vannak összekötve. Az égető tér 3 födélnél, mely az adott esetben fix, egy sor 37 tartó oszlop tartja a 38 39 rudak segélyével. Ezek a rudak a 40 koszorú fölfíiggesztésére szolgálnak, mely a boltozat belső válldarabjául szolgál. A födél azon része, mely a lehűtésre szolgáló tért födi be (a K^—Z^ és S*-Z>sugarak között levő rész) üreges, hogy a 18 töltőnyiláson át bejövő levegő a tárgyak