12346. lajstromszámú szabadalom • Javítások szövőgépeken

át a szükséges hosszfonál a B orsó­ról lefejtetik. Ezen fonálnak állandóan kellő feszültségben való tartása, czélja a T fonál­feszítőnek. A fonalaknak a szövet szélességének megfelelő hosszakban való lemérésére és az Fr - F6 kések által való levágatás czél­jából alkalmas helyzetbe való hozatalára szolgál a lemérő készülék (8—10 ábrák). Egy föl-lejáró M fej egy m3 hüvely segít­ségével a m2 rúdra van szerelve, mely a bordaláda végének f1 1 és m1 1 keretében nyugszik. Az M fej fölső fölhasított részé­ben egy derékszögű ml szögemeltyű egy csapja körül forgatható. Ezen szögemeltyű, fölső karjának egy behornyolásával ép a t1 cső nyílásából a vetélő hajócska felé veze­tett fonálnak útja fölé esik. Az M főnek m* rúgója az m* szögemeltyűt állandóan a 9. ábrában fölső, kihúzott és közepes, pon­tozott vonalakkal föltűntetett helyzetében tartja. Az m1 szögemeltyű, m m1 egymás felé fordult oldalukon a fonal számára hor­nyolt, mintegy csövet képező, vezetékek között mozog föl-le és ezen útjába, a vezető készüléktől különbözőképen beállít­ható távolságban egy m9 ütköző van helyezve, úgy, hogy ez az ml szögemeltyűt ennek leszállása közben a 9 ábrában legalul pon­tozott vonalakkal rajzolt helyzetébe átcsapja, de aztán annak fölemelkedése közben ismét eredeti helyzetébe visszalökje; az m9 ütköző magassága, »»0 tartó rúdjának alul csavarjáratos kiképzése és az m7 »»8 csavar­anyák segélyével változtatható, mi által a fonál lemérő készülék különböző szövet szélességekre állítható be. Az M fő normális helyzetében az m* szögemeltyű, a t1 csőtől a hajócska által elvezetett fonál fölé nyúlik és aztán leszállva, egy megfelelő fonál hosszat a B orsóról lefejt, azt egy hurok alakjában • leviszi, mindaddig, míg az m* ütköző által át nem fordíttatik. A fonálvezető emelkedik, miközben a fonálmérő leszill, és első lefelé való útját, utóbbi fölfelé vezető útját ép egy időben végzi be. A fonál azon része, mely épen a szöveten keresztül vettetett, abban még a hajócska fogói által fogva tartatik, miköz­ben a mérőkészülék egj* fonalhosszat a B orsóról lefejt. Mihelyt ez le van mérve, annak egy része az F* vezető-fő és az f fL f'1 /'s rúgók és az ezen időre épen nyitott F6 F« kések közé kerül. Miután így egy bizonyos hossz fonál leméretett, a fonál vezetőnek /6 kimetszése kerül a vetélő hajó útjával egy magasságba, ezenközben a fonál a kések által /'6 fölött levágatott, úgy, hogy mire a hajó visszatér, az a fonálnak levá­gott végét vezeti be a szövetbe. Természetesen ilyen lemérőkészűlék a bordaláda mindkét végén alkalmaztatik és mozgatása a megfelelő időkben ugyancsak egy a 2. ábrában bemutatott módon esz­közöltetik : A 3 tengelyre szerelt 7 és 12 exczenter tárcsák a 23 24 rudakat alternatív moz­gásra kényszerítik, ezek a bordaláda csap­jaiba szerelt 25 26 szögemeltyűk, továbbá az ezekhez kapcsolt 27 28 rudak, 29 30 szögemeltyűk közvetítésével az M főre szerelt 32 31 rudakat s ezzel a mérőkészü­lékeket mozgatják. A leírtakból megérthető, hogy a vetélő hajó által, a fonál, a vezetőtől, végénél fogva a szöveten keresztül dobatik, aztán a mérőkészülék azt egy meghatározott hossz­ban a gépbe beveszi, a vágókészülék levágja és ezen pillanatban a visszatérő hajócska a levágott fonalnak végét ragadja meg és ilyenformán kétszeri ide-oda útjában a szö­vetbe egy hurkot vitt be. A 22—25. ábrák a vetélőhajócska beren­dezését mutatják be. A hajócskának szek­rénye egy üreges tok, legczélszerűbben fémből és az egyik oldalán nyitott; az leg­czélszerűbben derékszögű: a bordaláda hosszába, oda-vissza ismeretes módon kény­telen mozogni. Ellenkező végein az s szilárd és s1 mozgó szálfogókkal bír. A mozogható szálfogó egy, végei között valamely alkal­mas helyen sa csapra szerelt emeltyű, melynek egyik vége, a belső, a hajó szek­rényébe nyúlik, de annak egy oldalsó falá­nak hosszúkás kivágásában kiáll. Ezen végén az s3 karnak, czélszerűen egy s4 csiga van megerősítve. Ezen mozgatható

Next

/
Oldalképek
Tartalom