12333. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető edények (hordók, csövek s effélék)

— 2 — a 7. ábra az abroncs megerősítését tün­teti föl. Az 1. ábra mutatja, mint vannak a don­gák és abroncsok egymáshoz erősítve. A D abroncsok mélyedésekben feküsznek, mint az 1. ábrában E-ve\ van jelölve, s-el hosz­szúkás nyílások vannak felölve, melyek mindegyik donga számára az abroncsokban egyszerű vagy csavarszögek fölvételére szolgálnak. A 2. ábrából, mely a donga keresztmet­szetét mutatja, látható, hogy az e ereszték a dongának belülről kifelé való nyomását gátolja, míg a <j ereszték ugyanazzal a ren­deltetéssel bír, ellenkező irányú nyomás el­lenében. Az abroncsok egyik végükön A kapoccsal vannak ellátva, másik végükön pedig egy B hüvellyel bírnak (1., 2. és 7. ábra). Az abroncsnak meghúzása után való rögzítése a 2. és 7. ábrában van be­mutatva. Az abroncs egyik vége fölülről az A kapcson keresztülfűzetik és az abroncs alá behajlíttatik. míg a másik vége alulról dugatik keresztül a kapcson, a fölé hajlít­tatik, megszorítása után az abroncs külső oldala hosszában fektettetik és egy eltol­ható hüvely segélyével rögzíttetik. Ha az üreges testet hordó gyanánt akar­juk használni, ez esetben a dongák belső oldalán a fenékszélek fölvételére szolgáló F hornyok vannak alkalmazva (5. ábra). Ha egy hordót akarunk összeállítani (5. ábra), ez esetben a dongákat az előállí­tandó hordó alakjának megfelelő alakkal bíró fenék szólei körül elhelyezzük. A mikor valamennyi donga már föl van rakva a bur­kolat az által lesz összeszorítva, hogy az abroncsok lassankint fokozatosan meghúzat­nak. A midőn pl. poralakú vagy folyékony tartalomnál föltétlen tömítés szükségeltetik, a fenék behelyezése előtt a dongák hor­nyait enyvvel, kittel vagy hasonló tömítő­azerrel kenjük be. A fenék, mely a födelet képezi három részre: x y és z (4. ábra) van elosztva. A középső y darab vastagabb lehet mint a két oldalrész, és egyik vége szélesebb a másiknál. Az által, hogy ez utóbbi utoljára illesztetik be, az oldalrészeket annyira ki­feszíti, hogy az egész a külső abroncs meg­húzásakor tömören és szilárdan záródik. A hordó megtöltésénél alkalmazzuk a fön­tebb említett H laza fenekeket (5. ábra), melyek a kezelés megkönnyítése czéljából gombbal, gyűrűvel vagy effélével vannak ellátva, Folyadékoknál két közönséges fe­nék illeszthető be egyidejűleg, mire az abroncs kellően meghúzatik. A 6. ábra sematikusan mutatja, miként lehet az említett szétbontható burkolatok­ból csöveket és vezetékeket előállítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szétbontható edények (hordók, csövek s effélék) összeállítva dongákból (vagy hasonló részekből), melyeknek egyik ol­daléle homorúan, a másik megfelelően domborúan van kiképezve és melyek az abroncsok által tartatnak össze, az abroncsok pedig szögek, csavarok vagy effélék segélyével — esetleg a dongák külső oldalán kivájt mélyedésekben — rögzíttetnek, mely czélból hosgzúkás nyílásokkal, valamint a szükséges, a vé­geknek egymással való összeerősítésére és megszorítására szolgáló kapcsokkal vagy csatokkal vannak ellátva. 2. Az 1. pontban körülírt üreges testek számára szolgáló szétbontható burkolat­nál egy három részből álló ékalakú kö­zépdarabbal ellátott és a keletkezett üreges tér elzárására szolgáló fenék al­kalmazása, 3. Az 1. pontban körülirt üreges testek számára szolgáló szétbontható burkolat­nál egy kapocs alkalmazása, melyen ke­resztül az abroncs végei akként vezet­tetnek, hogy az egyik vég a kapocs egyik széle fölött lefelé és az abroncs alá hajlíttatik, mely e véget rögzíti, míg a másik vég alulról a kapocs éle fölött fölfelé hajlíttatik, az abroncs külső ol­dala hosszában lef'ektettetik és egy el­tolható hüvely segélyével rögzíttetik. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom