12329. lajstromszámú szabadalom • Mérőeszköz a terepméréseknél

— 2 — s aztán az asztalt a készülékkel együtt addig forgatjuk ide-oda. míg a d iránytű tűje észak felé mutat. Most a többi keresett vagy megadott pontot a legösszetettebb terepben is abszolút biztonsággal határozhatjuk meg. Ha például 150 méter hosszúságot akarunk a térképről a terepbe áttenni, úgy, miután előbb a készüléket az /' állítócsavarral vízszintesre beállíttottuk, egy jelzőtárcsa fölé irányozunk, melynek terepfölötti magassága körülbelül a szem magasságának felel meg. Ha azt találjuk, hogy a h rúdnak fölső éle a k skála jobb oldali osztályzatanak 8 osztásrészére esik: ez annyit jelent, hogy a terepben a távolság, a térképben 100 méterenként 8 méterrel nagyobb, tehát 108 métert tesz ki. Ezen viszonyból kiszámíthatjuk a valóságos távolságot a terepben, és pedig a térkép 150 méterére a terepben 162 méter felel meg. Ha fordítva, két pont közötti távolság a terepben 162 méter, úgy az annak megfelelő vetületet a térképen ugyanazon hajlásszög mellett, mint előbb, a ' ' = 150 arányból számíthatjuk ki. A két pont közötti magasságkülönbséget a skála bal osztásán olvassuk le, mely a 100 méter hossznak megfelelő magasságkülönbséget adja. Ha például itt 40, 80 méter különbséget olvasunk le, azt 150 méterre a 40.80.150 .. a

. . , , .. -—TTT„— = 61.2 in. arany szerint szannt-100 J juk át. Ha emelkedő terepnél alulról fölfelé irányozunk, úgy csak a távcsövet kell átfordítanunk. A készülék kényelmesen szétszedhető s szállítás czéljából aránylag kis tokba helyezhető. E czélból a távcsövet o p állványaiból, melyek a h karra a q szorító-csavarokkal erősíttetnek, kiemeljük. A p állványokat leszereljük, végül: a k skálát az m fogas-szegmenssel, mely a h lemezen fecskefark alakú horonyba van betolva, kihúzzuk ós a két a és b lemez közé toljuk. SZABADALMI IGÉNY. Új mérőeszköz térképekről a természetbe való áttételre, valamint fordítva és a természet egyes pontjai közötti magasságkülönbségek meghatározására, jellemezve egy f csavar segélyével vízszintesen beállítható, a lap fölött c sarkvas körül függélyes értelemben forgatható <1 iránytű és e. szintezővel ellátott b lap által és jellemezve az által, hogy e lap g sarkvas körül szintén függélyes értelemben forgatható, távcsővel ellátott h rudat hord, mely utóbbi a b lap fölött függélyesen elrendezett k osztályzat előtt mozog, jellemezve végül az által, hogy k osztályzat egyrészt megmutatja, hogy a h rúd élével összeeső s a háromszögnek az osztályzat pontján áthaladó átfogója, melynek két befogóját a b lap és a k osztályzat képezi, mennyivel nagyobb, mint az állandó, egységnek fölvett vízszintes befogó, másrészt pedig megadja a merőleges befogónak hosszát, illetőleg magasságát a vízszintes befogóhoz képest. (1 rajzlap melléklettel.) FALIAK 8EVÉHY ÁR6ASÁC, NYOMDÁJA BUDAPESTEN