12328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás edényeknek és födeleiknek összecsiszolására

Megjelent 1SÍ)8. évi szeptember hó 15-én. MAGY. SZABADALMI IÍIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12828. szám. XVII/f. OSZTÁLY. Eljárás edényeknek és födeleiknek összecsíszolására. FLIEGEL JÓZSEF GYÁRTULAJDONOS MALLMITZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 31-ike. Jelen találmány tárgya folyadéktartók (kancsó, korsó stb.) számára légmentesen záró, könnyen nyitható oly födelek előállítása, ^nelyekhez tömítőgyűrűt nem kell használnunk. * A zárórészek, azaz a kiömlő nyílással ellátott edénynyak és a tulajdonképeni födő, porczellán, kőanyag vagy égetett agyagból készülhetnek és a jelen találmány értelmében minden előzetes megmunkálás nélkül közvetlenül egymásra csiszoltainak; csíszolószer gyanánt nedves homokot, smirgelt, karborondumot vagy más hasonló anyagot használunk. Hogy az edény nyakára rácsíszolt födő szorosan zárjon, azért a závárzatot ügy kell készíteni, hogy a két zárórészt erősen egymáshoz szorítsa és e szoros zárást föntartsa. Kúposán csiszolt zárófölületnek az a hátránya, hogy a födő fölemelését gyakran megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi; ezenkívül a nagy oldalnyomás következtében a zárórészek könnyen elrepednek. Ennek megakadályozása végett okvetlenül szükséges sík zárófölületek alkalmazása, mely czélból az edénynyak és a födő egy síkban csíszoltatnak egymásra Az eddigi eljárások szerint, midőn üvegedények zárórészeinek előállításáról volt szó, az egyes részeket, azaz edényt és födőt külön-külön kellett csiszolni, minélfogva nagyon ritkán s csak hosszas költséges munka, mint például a kúpos iivegdugó utáncsíszolása árán kaphattunk csak némileg is légmentes zárást. Porczelán, kőanyag, vagy egyáltalában égetett agyagból készült korsók, kancsók s hasonló edények légmentes elzárására ezideig még nem használtak csiszolt zárórészeket, holott ez úton egyszerűen és olcsón kitűnő légmentes elzárást lehet eszközölni a nevezett anyagokból készült edények számára. A csiszolás a czélnak megfelelően különböző módon történhetik. Az 1. ábra szerint például a leendő porczellán A edényfödőt egy, C szíjtárcsa által gyorsan forgatható I) tárcsára czélszerűen fölerősítjük, míg a födőhöz tartozó B porczellán kancsó E tartószerkezetbe jön, mely utóbbi a kancsót megfelelő mértékben az A födőhöz szorítja. B kancsót részben nedves esíszolóhomokkal vagy hasonló anyaggal töltjük meg. A nedves csiszolóanyag számára végre még egy F csatornát alkalmazunk. A kancsó és a födő helyzete megfordítható, akkor ugyanis az előbbi a D tárcsára, utóbbi pedig E tartó-