12291. lajstromszámú szabadalom • Újítások szemcsés anyagok szitálására szolgáló gépeken és eljárásokon
hatóval analóg módon van szerkesztve, de a P szárnyat a P1 rács vagy rostély pótolja, mely a J* rostéllyal egy értelemben forog és tetszés szerint akár egy közös agy segélyével, akár pedig egymástól függetlenül forgathatók. A Pl rács rúdjai vagy lemezei a rajzon ábrázoltaknál szélesebbek lehetnek. Ez a két gép lényegében ugyanoly léghullámokat létesít, mint az 1—5. ábrán látható gép és ugyanazt a műveletet viszi végbe, mint az előbbi. A 9. ábra a készülék legczélszerübb kiviteli módozatának keresztmetszete, melynél a léghullám előidéző általában oly szerkezetű, mint az 5. ábránál, de ettől a következőkben tér el: 1. a d* d"> d* d* szívókat, mint azt megrajzoltuk, kifelé meghosszabbítottuk, hogy a légmennyiséget és elosztást szabályozhassuk; 2. a gép középső része a belső szívó és az agy között nyitva van, és a szívó és az agy között csak egyetlen rácsot alkalmazunk. A gép közepén levő nyílás a 8. ábrán látható és mindkét gép — a 8. és 9. ábrán látható — azt mutatja, hogy oly czellák vagy szekrények alkalmazása, melyek a kerület felé nyitva vannak, de a gép közepe felé zárva, a gépnél nem lényeges. Az 5—9. ábrák mindegyikén az ábra egyik felén a légáramok irányát és bizonyos megközelítéssel azok erősségét is nyilakkal jeleztük, az ábrák másik felén a légáramok teljesen hasonló módon oszlanak el, és ezért a nyilakat elhagytuk, minek következtében a gép egyes részei világosabban láthatók. A gép működési módja a következő: Ha a szitálandó anyag az X csatornán a G kosárba jut és ha ezen áthullott, a 75 csavar a visszaverő rács körül levő gyűrűszerű térbe vezeti. Most már a hosszan tartó erélyes légáram a szitát az ahhoz tapadt részektől megtisztítja, a gépben pedig nagy légmennyiség gyülekezik össze. A levegő egy része a 45 főszárnyaknál talál helyet és ezek által erélyesen kifelé veretik, mi közben igen erős, hirtelen ható, kifelé irányuló léglökés (szitáló lökés) keletkezik, mely a szitálandó anyag legfinomabb részeit a szitán áthajtja. A gépbe jutott levegő többi része szabadon áramlik a gép belsejébe, mint ezt leírtuk, továbbá a 48 segédszárnyakhoz is mint erőteljes, hosszú ideig tartó, kifelé irányuló áram fúvatik ki, mely közvetlenül a szitáló lökést követi és a szitán áthajtott anyagot a szitától eltávolítja. Az előbb említett, kifelé és befelé irányuló légáramok együtt egy különleges alakú léghulláin hullámhegyének vagy völgyének tekinthetők, mely léghullám létesítésére a szóban lévő készülék szolgál és mely a szitán megy át, — föltaláló úgy találta, hogy a gép működését épen ez a léghullám különbözteti meg az összes többi szitáló gépektől. Ezen készülék működése azon alapszik, hogy a gép belsejében nyitott terek vannak, melyek egymással oldalt oly módon közlekednek, hogy a beszívott légtömeg elegendő nagy teret találjon és a nélkül, hogy visszatérő áramok keletkeznének, helyezkedhessen el, végül pedig azon, hogy a léghullámot létesítő készülékben bizonyos számú vákuumszivattyú van alkalmazva, vagy pedig, hogy ily szivattyúkkal van kombinálva, melyek konczentrikusan vagy egymás mögött vannak alkalmazva, úgy, hogy az egymást követő vákuumszivattyúk a befelé irányuló légáramot megerősítik és majdnem addig a pillanatig fentartják, mikor a következő szárny a következő befelé irányuló lökést nem adja, mely szitáló lökés után a következő szárnyak egy erélyes, hosszú ideig tartó, kifelé irányuló légáramot létesít, mely a megszitált anyagokat a szitától eltávolítja, mely kifelé irányuló légáram létesítéséhez szükséges levegőt a befelé irányult légáramból veszi, a befelé irányuló légáram pedig a szárnyak belső fölülete mentén mozog, tehát teljesen tiszta marad és port magával el nem ragad. A szitáló lökések sebessége tetemesen nagyobb fog lenni, még pedig annak következtében, hogy szomszédos egymást követő rostélyok vagy rácsok ellenkező értelemben forognak, főleg pedig annak következtében, hogy a befelé irányuló légáram egy része, melyet az egymást követő vákuumszivattyúk létesítenek és szabályoznak, nagy sebesség-