12291. lajstromszámú szabadalom • Újítások szemcsés anyagok szitálására szolgáló gépeken és eljárásokon
0 Megjelent 1898. évi szeptember hó 9-én. MAGY. tíf® KIK. szabadalmi III VATAL SZABADALMI LETKAS 12291. szám. X/i. OSZTÁLY. Újítások szemcsés anyagok szitálására szolgáló gépeken és eljárásokon. WINKLER FRIGYES GYÖRGY MAGÁNMÉRNÖK JERSEY-CITYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 16-ika. A találmány tárgya szemcsés anyagoknak pl. liszt, dara, czukor, faggyú, grafit, csontliszt, stb. légáram segélyével való szitálására vonatkozik, mely áram fölváltva a szita egyik vagy másik oldala felől hatol a szitán át. Föltaláló megállapította, hogy ez a szitálás hathatósan akkor végezhető, ha aránylag nagy légmennyiséget indítunk mozgásnak, és ha a szitálandó anyagra a légáram a következő módon hat: A szitán először hosszú ideig ható erős légáramot először szívatunk be, mi által a szita belső fölületéhez tapadt részeket leválasztjuk és így a szitát részben megtisztítjuk. egyidejűleg nagyobb légmennyiséget szivünk a szitaszekrénybe. Ezután egy rövid ideig tartó, lökésszerűen ható légáramot vezetünk a szitálandó anyaghoz, mi által az anyag finomabb részeit a szitán átfúvatjuk. Ezt a légáramot ismét egy erélyes kifelé irányuló légáram követi, mely a szitán áthajtott részeket a szitától annyira eltávolítja, hogy a befelé fordult következő légáram a részeket a szitán újból át nem hajthatja. Kívánatos, hogy ezeket a légáramokat oly készülék létesítse, mely aránylag csekély sebességgel mozog, úgy, hogj7 egyrészt a készülék kopása, másrészt a munkaszükséglet lehetőleg csekély legyen. Kívánatos továbbá, hogy oly berendezésekről gondoskodjunk, melyek eme készülék sebességét szabályozhatják. Lágy vagy nedves anyag esetében a készülék gyorsabban forog, mint kemény vagy száraz anyag esetében. A csatolt rajzokon ábrázolt és a következőkben leírt gép ezen föltételeknek jól megfelel és a találmány tárgyát képező eljárás kivitelére igen alkalmas. A gép lényegében egy szitából áll, továbbá bizonyos számú konczentrikus rostélyból vagy rácsból, melyek közül a külső a szitában forog és elég széles közt hagy szabadon, úgy, hogy a kellő mennyiségű szitálandó anyag beáramolhasson és mozgásnak indulhasson, részét képezi a készüléknek egy bizonyos számú légszivattyú és egy bizonyos számú egymástól független vákuumszivattyú (melyeket a következőkben szívóknak nevezünk), melyek egymásban vannak elhelyezve, úgy, hogy egymásután különböző fokú vákuumot lehessen előállítani, és melyeket oly módon lehet szabályozni, hogy a befelé irányuló légáram addig tartson, míg a szitáló légáram meg nem kezdődik. A gép oly módon van szerkesztve, hogy belsejében nyitott terek keletkezzenek,