12277. lajstromszámú szabadalom • Osztályos túlhevítő

Megjelent I8Í)8. évi szeptember hó 9-én. MAGY. KIR szabadalmi HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12277. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Osztályos túlhevítő. SIGMUND KÁROLY VILMOS MÉRNÖK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 7-ike. Túlhevítő vagy fűtőtest akkor működik a leghatásosabban, ha ezeket a hevítőket úgy alakítjuk, hogy a melegítendő vagy túlhevítendő, vagy fűtőközegek (gőz, levegő, víz, gázalakú, illetve folyékony testek) sokvékony rétegre osztatnak; ezt elérjük, ha nagy köralakú keresztmetszetek helyett olyanokat alkalmazunk, a minők az f—36. ábrákban föltüntetve vannak. Egy jó túlhevítőnek azonban lehetőleg kevés egyes részből kell állania és lehetőleg kevés kapcsolási hellyel bírnia, s e mellett még arra is vigyáznunk kell. Aogy az egyes elemek vagy osztályok a fűtőgázok lefolyása alatt egészen szabadon kiterjeszkedhessenek. Az 1., 2. és 3. ábrálr oly I l túlhevítőket vagy fűtőtestet mutatnak, melyek elemei egymás közt egyenlők és a melynél a hevítendő vagy túlhevítendő közeg vezetése könyök- vagy ívdarabok alkalmazása nélkül behelyezett, vagy beöntött egy vagy több, egyes vagy kettős válaszfallal történik. Ez elemek vagy kötőkarimával és több csavarral, melyek a fűtőtest külsején vagy belsejében vannak alkalmazva, vagy egy központi csavarral tartatnak össze. A hevítendő közeg a-nál lép be, 6-nél lép ki (1. ábra); útját ebben a kombináczióban a mellékelt rajzon a nyilak jelölik, ekkor a fölső q rész és az l fűtőtestek o falakkal vannak ellátva (2. ábra), míg az alsó r rész nem, vagy pedig a-nál lép be a hevítendő közeg és jobbra balra a c c\ d dl

elemekbe lép szimetrikusan. innen lemegy egészen a szállítótestig, mely válaszfallal nem bír és innen e e^en és /' p-en át egyenlő elosztásban fölfelé />-nél a testet elhagyván. Ezen berendezésnél a fölső q rész és az l elemek válaszfalai az elemek középsíkjával párhuzamosak, mint az a 2. ábrán jj<-nél látható, az alsó r részben ekkor sem alkalmazunk választófalat. A munka kezdeténél esetleg lecsapódott vizet stb. s-nél vezetjük el. Ezen fűtő- vagy túlhevítő testnél az egyes fűtőosztályok csupán az egyik oldalon is lehetnek elhelyezve, vagy csillagformájúlag is alakíthatók. A sorakoztatások úgy ís keresztülvihetők, a mint az a tO. ábrában látható kötőkarimák segélyével, mikor a q fölső rész az r alsó résszel egy darabot képez, és ehhez csatlakoznak az egyes elemek. A 10., 11., 12., 13. és 14. ábrák a hevítendő vagy túlhevítendő közeg vezetése az -