12273. lajstromszámú szabadalom • Duplex szivattyú
A 18. és 19. ábrák föliUnézetben és keresztmetszetben a tolattyútuskók egy sajátságos kiviteli módozatát tüntetik föl, és a 20. ábra fölülnézete a tolattyúuak, mely az expanzió változtatására szolgáló készülékkel van ellátva. Az 1 7. ábrákban föltüntetett elrendezésből kitűnik, hogy az a gőzhengerdugattyúnak minden dugattyúrúdja egy c karral van ellátva, mely az tolattyúrúdnak ideoda mozgást kölcsönöz. A c és s közötti összeköttetést ismert módon a tolattyúrúdra erősített d2 ú' ütközőgyűrűk létesítik, úgy hogy tehát a dugattyúrúd és a tolattyúrúd között «egy szabályozható holt mozgásnak kell fönnállania, azaz, a tolattyú mozgása csak egy bizonyos dugattyúmozgás megtörténte után megy végbe. A tolattyúrúdon a tolattyúszekrényen beül egy-egy d tolattyútuskó van megerősítve, melyet a b' hengerfödélben elrendezett b2 vezetőhornyok (7. ábra) egyenes irányban vezetnek. Ezen d tolattyútuskók mindegyikének alsó fölületén egy ferdén futó e horony van, ezen e hornyokba e' vezetődarabok nyúlnak, melyek e2 csapszögeik közvetítésével a h' /«2 expanziós tolattyú hátán a megfelelő f f- alaptolattyúhoz vannak erősítve, úgy hogy a h' expanziós tolattyú az f alaptolattyúhoz erősítve tolattyúarczával az /"2 alaptolattyún dolgozik (3., 4., 11. és 17. ábra). Hasonlóké]) áll a dolog a h2 expanziós tolattyúvál. Ennélfogva világos, hogy a tolattyúrúd mozgása esetén a hozzátartozó tolattyútuskónak a tolattyúrúd irányában ideoda kell mozognia és a b' födél b3 vezetékeiben egyenes irányban vezettetik, e mellett azonban a tuskónak az e horony és az expanziós tolattyún levő e' vezetőlécz közvetítésével ezen tolattyút, mely maga részéről a szomszédos henger alaptolattyúját ide-oda mozgatja, a henger tengelyéhez derékszög alatt kell mozgásba hoznia. Természetes, hogy a tolattyútuskóban levő horony egy megfelelő lécczel helyettesíthető, mely a tolattyúnak egy megfelelő horonyába kapaszkodik. ej </ gőzbevezető nyílások a hengernek megfelelő nyílásaival közlekednek, míg h fival a megfelelő gőzkibocsátó nyílások vannak jelölve. A d'1 d3 állítógyűrűk beállítása által a töltési időt megfelelően szabályozhatjuk. A szabályozó-készüléket, mint a 8. és 9. ábra mutatja, ezen találmánynak megfelelően a tolattyúszekrény belsejébe is helyezhetjük, ebben az esetben az .s tolattyúrúd legkülsőbb vége a c karral d* csavarmenetek útján van összekötve, míg a tolattyúszekrény belsejében levő vége d* csavarmenetekkel van ellátva. Ezen d6 csavarmenetre, melynek menetmagassága kétszer akkora, mint a tolattyúszekrényen kivül levő csavarmeneté, d0 ütközőtuskócska van fölcsavarva, ha ennélfogva az ,s tolattyúrúddal összekötött d1 kézi kereket forgatjuk, a tolattyúszekrény belsejében levő d«tuskócska a tolattyúrúdon eltolódik s így a holt mozgásnak és ezzel a töltési foknak megfelelő változását érjük el. A töltés szabályozásának és a tolattyú és tuskó közötti csekély holt mozgás előidézésének egy további lehetőségét a 18. és 19. ábrákban föltüntetett kiviteli módozat nyújtja. A tolattyú és a tuskó közötti holt mozgást az által érjük el, hogy az d vezetődarabokat valamivel keskenyebbre szabjuk, minta d tuskókban levő e horonynak (18. és 19. ábra) szélességét, úgy hogy x rés keletkezik, ez által egyszersmind munka közben minden zaj el van kerülve. A tolattyú állását, illetve a töltést az által szabályozzuk, hogy a tolattyúrúdat jobbra vagy balra mozgatjuk és állítócsavarokkal rögzítjük? A 20. ábra a fönt leírt tolattyútuskóknak alkalmazását, valamint oly elrendezést tüntet föl, melynek segítségével az expanziós tolattyúk üzeni közben szabályozhatók, úgy hogy a gőznek korábbi vagy későbbi elzárását idézhetjük elő, a kivánt sebességnek vagy a fönnálló nyomásnak megfelelőleg. E czélból minden W h2 expanziós tolattyú két félből áll és mindkét fél egy f' orsón van elrendezve, mely /'4 jobb- és balcsavarmenettel van ellátva, minden egyes orsóte3 és e1 karok mozgatják, melyek a hozzátartozó f f2 alaptolattyúkból kiemelkednek. Az orsók keresztül mennek a tolattyúszekré-
