12217. lajstromszámú szabadalom • Körszövőszék a vetélők elektromagnetikus hajtásával

— 2 — részekkel oly módon van eszközölve, hogv mindegyik ei nyüstcsoport az f tárcsák köz­beiktatásával, mely tárcsák átmérője vala­mivel nagyobb, miut a nyüstök fölső e gyű­rűje, egy f1 drótra vannak fölfűzve (6. ábra), inel}' utóbbi az f2 pofa és az f4 csavar segélyé­vel az e3 részeknek fogószerű f' végébe van befogva. A nyüstök ily módon való megerősítése által elérjük, hogy minden irányban szaba­don mozoghatnak, mi által az elgörbülés vagy megakadás, mely gyakran előfordulna, ha az e4 nyüstök közvetlen a d exczenterek e hornyában vezettetnének, ki van zárva. A d hornyos exczenterek a kötés mintája szerint lesznek alakítva s fölülről lefelé nagyobbodnak a következő okokból: miután a belső szádfal g merőleges a külső gx vele hegyes szöget képez, ezért az ei tűk lökete annál nagyobb lesz, minél távolabb esnek a szádhegytől, miért is a mozgást eszközlő exczentereknek nagyobb lökezettel kell bír­niok. Az e4 nyüstök a konczentrikusan ágya­zott g3 bádogköpenyek <f lyukaiban vezet­tetnek és külső végeik kilökött állapotban egy gyűrűalakú védőszekrénybe nyúlnak. A legfölső e< gyűrűn az említett e7 csa­varok segélyével egy gyűrűalakú h födő van megerősítve, a melyen a h1 emeltyű­csapágyak ugyanazon e1 csavarok segélyé­vel körben elrendezve vannak megerősítve. A h1 csapágyakban a sugárirányban elren­dezett háromkarú h2 emeltyűk h* csapok körül forgathatóan vannak ágyazva és h9 hengerkékkel ellátott he karjaikkal a két k1 k2 részből álló, o1 o1 csavaranyák segélyé­vel az a tengelyen rögzített k3 nyomexczen­ter k nyomában és h* karjaikkal a h7 veze­tékekben mozognak, míg h4 karjaik egy-egy i horonnyal bírnak, melyben az ékalakú i1 vastagítással bíró kétoldalt zárt h6 lemez­szegmentumok i2 ékekkel és i3 csavarok­segélyével megerősíttetnek (2. ábra). A h* emeltyűkarok fölső oldalán a dia­magnetikus m körszegmentumok vannak meg­erősítve, a melyek együttesen a vetélő alsó futógyűrűjét alkotják. Az m szegmentumok­kal a diainágnetikus m1 szegmentumok kor­respondeálnak, melyek együttesen a vetélő fölső futógyűrűjét alkotják és az egyes m w1 szegmentumok az m2 bádoglemezek­kel vannak összekötve (2. és 9. ábra). Az m és m1 szegmentumok által alkotott futógyűrűk között az n mágnesek mozognak, mely mágnesek pólusai egy-egy n1 csigát hordanak, melyekhez az m1 szegmentumok támaszkodnak, mihelyt az n mágnes mel­lettük elhalad. Ez által az egyes m1 szeg­mentumoknak a vetélő pályájának köralakú kerületéből való kitolása és az m2 össze­kötő bádoglemezek elgörbülése elkeriiltetik. Az n elektromágnesek az o1 csavaranyák által az a tengelyen megerősített o karok által tartatnak. Az n elektromágnesek által vezetett p vetélők paramagnetikus p1 hengerpárjaikkal az m in1 szegmentumok által alkotott futó­gyűrűkön gördülnek és p2 hengerpárjaikkal a h6 szegmentumokon futnak. Az a tengely legfölső végére a q széjjel­tartó gyűrű lazán van rátolva. Ezen gyűrű alul q1 bádoghengert hord és fölfelé a töl­cséralakú q2 árúvezetékben végződik, a melyen a kész árú az r elszállító hengerek közé vezettetik. Ezen körszövőszék működése következő: A lánczfonalak í-ről t1 vezetőrudakon a t1 keresztezőkön az e4 nyüsttűkhez vezet­tetnek, mire a /i6 szegmentek hézagain áthú­zatnak. Az ekként alkotott szádban elhelye­zett p vetélők a forgó n elektromágnesek által körben vezettetnek és a vetülékfona­lat elhelyezik. Mihelyt a vetülékfonal egy megfelelő darabja be vau húzva és a mág­nesek a vetélőkkel ezen helyet elhagyták, a ha kar a forgó k3 körhagyó k vezetéké­nek befelé menő k4 behajlásába (8. ábra) kerül, mi által a h2 emeltyű elforgattatik és hl végén megerősített h* szegmenttel a vetüléket fölfelé az árúhoz üti. Ezen emel­tyűmozgatás az által válik lehetségessé, hogy a vetélő futógyűrűjei m m1 szegmen­tumokra vannak osztva, a melyek a fölfelé való kilengésben részt vesznek. Mihelyt a vetülék oda van szorítva, a A8 kar a k veze­tékben ismét a konczentrikus részbe megy át, mi által a k2 emeltyű ismét eredeti helyzetébe kerül. A szádképző d exczente-

Next

/
Oldalképek
Tartalom