12198. lajstromszámú szabadalom • Újítás dynamoelektromos gépeken
- 3 -rulattal és egy kis hézaggal a rendes polusok és mellékpolusok között. A rendes fegyverzetnél a vezeték a leszedés pillanatában ezen hézagban volt elhelyezve, úgy hogy a delejesség hatáskörén kívül esik. Ezen szerkezet költséges és még egyéb hátrányokkal is bír. Javított szerkezetünknél mellékpolusok alkalmazása el van kerülve és ezek helyett a rendes polusok végeit érvényesítjük azáltal, hogy ezek távolságát csökkentjük. Ezt azáltal érjük el, hogy a polusok nagyobb ívet képeznek, de a mellett a polusvégek egymástól való távolsága valamivel nagyobb, mint egy Sayers-fonalnak a horgony kerületén mért ívhossza. ^Ezen berendezés által azt érjük el, hogy mihelyt a Sayers-menetek egyik része az egyik pólus delejes hatáskörét elhagyta, másik része azonnal a szomszéd pólus hatáskörébe lép. A 7. ábrában 30 jelöli a 31 kollektorszektorból kiinduló vezeték Sayers-menetét. Ezen vezeték a 32 hézagon át a 33 fegyverzetbe megy és a 34 hézagon visszajön. A 32 és 34 hézagok között négy ily hézag van és ezek egyikén a Sayers-menettel összefüggő 35 vezeték van elhelyezve. Mint a 7. ábrában látható, a 36 és 37 polusvégek közötti távolság valamivel nagyobb, mint a 30 vezetékdarab. A Sayers-menetek működését a 8. és 9. ábrán vázolt vezetékhálózat tünteti föl, melynél a kollektor-szektorok 31 és 39 el, a Sayers-menetek 40 41-e 1, a fegyverzet csavarulata pedig 42 43-al vannak jelölve. A polusok 44 pontozott vonallal vannak föltüntetve. A 9. ábra két Sayers-menetnek {45 és 46) a 36 és 37 polusvégek közötti arányos elhelyezését s ennélfogva ezeket működésükben mutatja. A fegyverzet tekercselése, mely a Sayersfonalakkal kapcsolatban van, a 9. ábra helyzetében a polusvégek között középen fekszenek és ennélfogva a polusok delejes hatásán kívül esnek. Minden egyes Sayers-menet terjedelme úgy van megszabva, hogy az áramirány megfordulásának időpontján a delejesség legcsekélyebb része is föl használtatik. A polusok mögött fekvő delejrészek a polusok közötti hézagoktól lehetőleg elkiilönítendők. A 10. és 11. ábrákban egy javított szerkezetű pólus van feltüntetve, mely kísérletek kivitelére igen alkalmas, de üzemgépeknél is előnyösen használható. A pólus két kellő vastagságú ívalakú 48 részből áll, melyek körívalakú 50 hasadékokkal vannak ellátva, melyek segélyével ezen 48 részek a 49 csavarorsókon vezettetnek és a csavaranyákkal rögzíthetők. Ezen szerkezet a polusok szögkiterjedésének változtatását teszik lehetővé, a midőn a 48 lapok közti csekély rés a gép működésére való hatása elenyésző. Az ily szerkezetű polusokkal ellátott dinamógépekkel vagy motorokkal kísérletileg könnyen megállapíthatjuk a polusok azon szögterjedelmét, mely a legnagyobb eredményt biztosítja. A föntebb leírt dinamógépekre vonatkozó javítasok motorokra is alkalmazhatók, valamint két, négy és több pólussal ellátott gépekre is használhatik. SzABADALM.' IGÉNYEK. 1. Kollektor dinamó-elektromos gépek számára, melynél az 1 szektorrudak a hozzájuk erősített 2 sugárlapokkal együtt egy ráöntött vagy melegen fölhúzott, vagy rugalmas hasított 6 gyűrű segélyével vannak összetartva, melyek a tengelyre ékelt 9 és 12 gyűrűk közé vannak szorítva. 2. Egy dinamó-elektromos gép többsarkú elektromágnese, mely a 16 17 félgyűrűkből áll, ezekhez a 18 delejrudak vannak erősítve és úgy a 16 17 gyűrűk, mint a 18 delejek nagyobb szilárdság kedvéért és a delejek burkolása czéljából nem delejes fémből készült 26 gyűrűkkel vannak összekötve. 3. A második igénypontban föntartott elektromágnesének előállítása, jellemezve azáltal, hogy a 18 mágnesek és a 19 polu-