12187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ásványolajok kondenzálására

különböző frakczióit külön akarjuk összegyűjteni, azok külön kamrákkal közlekedhetnek. A mellékelt rajzban az ezen eljárás foganatosítására alkalmas készüléknek egy példája van bemutatva. Az 1. ábra függélyes metszet a 2. ábrának 1—1 vonala szerint. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 3. ábra részletrajz. A mint látható, a készülék a különböző berendezésű A és B kondenzátorokból áll. Az A kondenzátorból jövő gőz a C csövön át a B kondenzátorba áramlik. Egy A kondenzátor helyett több ilyet rendezhetünk el, melyeken a gőz előbb sorban keresztülvezettetik, mielőtt a B kondenzátorba jutna. Az A kondenzátor az a dobból vagy kamrából áll, mely a retortával vagy egyéb pároló készülékkel összekötött b csőtoldattal, valamint a C csővel összekötött c kiáramoltató csőtoldattal bír. Az a kamrában bizonyos számú függélyes d cső van elrendezve, melyeken folytonosan hideg víz vagy más hűtő folyadék áramlik keresztül; a víz vagy a hűtő folyadék az e csövön áramlik a készülékbe és azt a d csöveknek alulról fölfelé történt keresztüláramoltatása után az f csövön elhagyja. A gőzök kondenzácziója folytán képződött olaj az A tartály fenekére siilyed, melyről az a g csövön át lebocsátható. Az a tartályból a még nem kondenzált gőzök a C csövön át a B kondenzátorba áramolnak. Ezen kondenzátor bizonyos számú függélyes h csőből áll, melyek alúl és fölül az U-alakú i könyökök által vannak egy. mással összekötve, úgy hogy ez által folytonos maeanderszerú csőrendszer képeztetik; melynek k kiáramlási vége előnyösen egy (a rajzban nem látható) vákuumszivattyúval van összekötve. A h csövek az l tartályba vannak beillesztve, melyben hideg víz vagy valamely más hűtő folyadék kering. Ezen víz az m csövön áramlik be, és a B készüléket az n csövön át hagyja el. Az alsó i csökönyök mindegyike egy p nyílással bír (3. ábra), melyen át a h csövekben a kondenzáczió folytán képződött olaj a q kamrába áramlik, melyből az az r csövön át lecsapolható. Az összes p nyílások, a mint látható, egy közös q kamrával vagy külön kamrákkal közlekedhetnek, mely esetben az utóbbiak mindegyike külön r lecsapoló csővel bír. Az A készülékben kondenzált olaj fajsúlya nagyobb, mint a B kondenzátorban ny^rt olajé. A könnyű gőzök, melyek az eddig szokásos kondenzáló eljárásoknál a nehéz olajjal elegyíttetnek és ez által az utóbbinak gyuladási pontját jelentékenyen alacsonyabbá teszik, a fönt leírt készülékekben nem maradnak. Ezen könnyű gőzök akként folyósíthatok vagy kondenzálhatok hogy azokat egy külön, a B kondenzátorhoz hasonló berendezésű készüléken vezetjük át. Bizonyos esetekben az A kondenzátor nélkülözhető és a gőzök a retortából vagy a gőzösítő készülékből közvetlenül a B kondenzátornak maeanderszerü h csőrendszerébe vezethetők, mely esetben az utóbbi jóval hosszabban foganatosítható. A kondenzáczió által nyert olaj mennyiségét a vizet be- és kibocsátó cső nagyságának módosítása, illetve a beömlő vízmennyiségnek szabályozása, valamint a vákuumszivattyú által kifejtett hatás változtatása által is szabályozhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ásványolajok kondenzálására, mely abban áll, hogy a valamely retortában vagy egyéb pároló készülékben ezen olajokból nyert gőzöket előbb hűtő folyadék által beáramolt d csöveket tartalmazó A a dobba vagy dobokba vezetjük, mi által a legnehezebb olajok gőzei kondenzáltainak, a mire azután a még megmaradt, nem kondenzált gőzöket egy maeanderszerűen föl-alászáló h h csőrendszeren vezetjük keresztül, melynek alsó i összekötő csökönyökei kibocsájtó p nyílásokkal vannak ellátva, a hol is ezen csőrendszer oly l tartályba van illesztve, melyen folytonosan hűtő folyadék áramlik keresztül, mi által a leg-