12182. lajstromszámú szabadalom • Vasból készült beállítható állványbakok

Megjelent J 81)8. évi augusztus lió 26-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 12182. szám. VI Il/j. OSZTÁLY. • Vasból készült beállítható állványbakok. CSORBA ANDRÁS ÉPÍTŐMESTER MISKOLCZON. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 10-ike. A találmány tárgyát különböző czéloknak megfelelő különböző magasságra beállítható állváuybakok képezik, melyek főleg mennyezetmunkálatok végzésénél alkalmazhatók. A csatolt rajz ily állványbakok több kiviteli módozatatát ábrázolja, még pedig az 1. és 2. ábra egy háromlábú bak oldal- és elülnézet, a 3. ábra fölülnézet, illetve metszet az 1. ábra x—x vonala szerint, a 4. ábra egy négylábú bak oldalnézete, az 5. ábra pedig metszete a 4. ábra v—v vonala szerint. A 6. ábra egy háromlábú bak más kiviteli módozata, a 7. ábra metszet a 6. ábra z—2 vonala szerint; a 8. ábra egy négylábú kettős bak keresztmetszete. Egy ily bak két főrészből áll, az állványból és az ebben vezetett, a magassági irányban beállítható tartóból. Az állvány három vagy négy függélyes szög- vagy T-vasból készült a lábból áll, melyek több vízszintes (az adott esetben három) b lapos vagy gyűrű segélyével vannak egymással kapcsolva, oly módon, hogy az utóbbiakra szögecseltetnek. Az a lábak alsó vége kifelé görbül, hogy a tartó eléggé stabillá legyen. A b gyűrűk hatszöget képezhetnek, (1., 2. és 3. ábra) vagy derékszögű négyszög (4. és 5. ábra), vagy kereszt(6. ábra), vagy más tetszőleges alakúak lehetnek. Ezek a b gyűrűk képezik a c tartó oszlop vezetékét. A tartó oszlop egy kettős T-vas alakú tartó, mely a b gyűrűkben eltolható és rögzíthető, fölül egy villát képező d karéjokkal van ellátva, hogy az állványgerendákat stb. ágyalni lehessen. A c tartó oszlopot képező kettős T-vas középrészében számos derékszögű négyszög alakú e lyuk, van, melyek az oszlopnak a kellő magasságban való rögzítésére szolgálnak. Ugyanis a két legfölső b gyűrűre szögecselt két párhuzamos f szögvas között (1., 2. és 3. ábra), vagy két a láb párhuzamos szárai között (4., 5. 6. és 7. egy g emelő van egy függélyes síkban forgathatóan ágyalva, mely emelő a h csapjával a c tartó oszlop egyik e nyílásába fogódzik. A h csap fölött a g emelőnek egy i ütközője (7. ábra) van, mely a tartó oszlopot képező kettős T-vas középső része fekszik és így meggátolja, hogy az emelő megfelelő része lefelé forduljon, tehát a c oszlopott a kellő helyzetben rögzíti. Minthogy azonban ekkor a g emelő a tartó oszlopot a szemben fekvő láb felé szorítja, ezt a nyomást a tartó oszlop biztosítására használjuk oly módon, hogy a gyűrűket ebben az irányban némileg szűkítjük és a tartó oszlopot bizonyos tekintetben becsípetjük. Ha a gyűrűk derékszögű négyszögek (5. ábra), ezt a megszűkít ést egy beszögecselt j ék segélyével