12169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészhomokkő előállítására

Megjelent 18í)8. évi augusztus lió 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12169. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás mészhomokkő előállítására. OLSCHEWSKY VILMOS KOHÓMÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 április hó 17-ike. Az eddig ismeretes eljárásoknál, melyek szerint a mészhomokkő előállítása oly módon történik, hogy a lekötést meleg víz vagy gőz segélyével létesítjük, az égetett meszet először külön ínég kell őrölni, azután tete­mes mennyiségű homokkal keverni és csak ha ez megtörtént, lehet a keveréket vízzel nedvesíteni, a vízmennyiséget pedig arra való tekintettel szabják meg, hogy a for­málás esömöszölés vagy nagy nyomás alatt sajtolás segélyével történik. Mindezen ismeretes eljárásoknak az a nagy hátrányuk, hogy a nedvesítésre hasz­nált víz mennyisége aránylag csekély és így a sok homokkal kevert oltatlan mész meg­oltása tökéletesen nem sikerül. A mész nagy része — bármily finoman megőrölve alkal­mazzuk is azt — a keverékben marómész alak­jában marad hátra, azonkívül pedig a mész és homok nem érintkezik egymással oly benső módon, hogy a lekötés a kövekre ható gőz vagy meleg víz hatása következ­tében mészsilikátok képződése mellett me­hessen végbe. • Hogy az eddig használt eljárásoknál föl­lépő hátrányokat elkerülhessük, a szóban levő találmány tárgyát képező eljárás sze­rint először a még nem kevert meszet oltjuk lehetőleg tökéletesen. Ha az oltott meszet a homokkal mészhomokkő-darabok előállítása czéljából közvetlenül kevernők, oly habar­csot kapnánk, mely a nagy nyomás alatt végbemenő formálásra lágysága miatt alkal­matlan. Azonkívül a formált darabok akkor, mikor azokat a gyors lekötés létesítése czéljából nyomás alatt álló gőz hatásának tesszük ki, szétfolynának. Hogy ez a hátrány elkerülhető legyen a szóban levő eljárás szerint az oltott meszet külön alkalmas szárító készülékekben szárítjuk és a fölös­leges víztől lehetőleg tökéletesen megszaba­dítjuk, tehát a vízfölösleg elvonásával lég­száraz mészhydráttá alakítjuk át, és csak ezután keverjük a kellő mennyiségű homok­kal, vagy pedig, hogy a meszet a homokkal lehetőleg bensőleg keverjük és a keveréket szárítjuk ki annyira, hogy épen formálható legyen, minek megtörténte után a formált munkadarabot nyomás alatt álló gőz hatá­sának tehetjük ki, a nélkül, hogy az elreped­hetne. Hogy a közönséges falazótéglák formálá­sánál — minek lehetőleg olcsón kell történ­nie — a mész, illetve a keverék kiszárítása elmaradjon, tehát, hogy a meszet lehetőleg tökéletesen oltsuk és azonkívül lehetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom