12140. lajstromszámú szabadalom • Újítás izzóharisnyák előállításában

- 2 — bárium és alumínium keverékének oldatá­hoz a következő fémoxydokat, melyeket előbb vízben oldódó alakba hoztunk, tesszük: chromoxyd (chromsav alakjában), uránoxyd (uránsav alkajában), wolframoxyd (wolfram­savas ammóniák alakjában), molybdénoxyd (molybdénsavas ammóniák alakjában), Platin (platinchlorid alakjában), ezüst (légenysavas eziistoxyd alakjában magnéziumoxyd (magné­siumnitrát alakjában), antimonoxyd oldatban, mely borkősavat tartalmaz. Ezen itt említett oxydok és fémek hozzá­adása az izzótestben következő hatásokat idézi elő. 1. Chromoxyd a fénynek vöröses árnya­latot kölcsönöz. 2. Uránoxyd erősen sárga fényt ad. 3. Wolframoxyd vörösessárga fényt ad. 4. Molybdénoxyd zöldessárga fényt ad. 5. Platin erősen sárgásvörös fényt lé­tesít. 6. Ezüst nem idéz elő színváltozást, de az izzótest összetartásához lényegesen hoz­zájárul. 7. Magnézium erős fehér fényt állít elő és a fényerősséget növeli, ha azonban na­gyobb mennyiségben alkalmazzuk, akkor a2 izzótest tartóssága veszít. 8. Antimonoxyd szintén növeli a fényerős­séget, nagyobb mennyiség azonban a köpenyt nagyon törékennyé teszi. Nem czélszerű az oxydot az izzótesthez külön hozzáadni, mi­vel akkor a fényerősség csak lényegtele­nül nagyíttatik. A legnagyobb fényszaporo­dást akkor érjük el, ha az oxyd egy bizo­nyos mennyiségét a bevezetésben említett oxydok keverékének egy bizonyos mennyi­ségéhez adjuk. Az előbb említett oxydoknak minden izzótestben, csak milligramm, vagy annak csak részét képező mennyiségben szabad jelen lenniök. A szemnek igen kellemes sárgásfehér fényt nyerünk, ha a beveze­tésben említett oldathoz csekély mennyiségű magnéziumnitrátot, antimonoxydot (borkő­savnak vizes oldatában), chromsavat, vana­diumsavas ammoniákot, molybdénsavas am­moniákot, légenysavas uránoxydot és légeny­savas eziistoxydot adunk. Egy inkább zöldessárga fényt, magnézium­nitrát, antimonoxyd, légenysavas uránoxyd, molybdénsavas ammóniák, chromsav és lé­genysavas eziistoxyd hozzáadása által nye­rünk. Vörössárga fényt, chromsav, platinchlo­rid, wolframsavas ammóniák, vanadiumsavas ammóniák, magnéziumnitrát, légenysavas uránoxyd, atitimonoxyd és némi légenysa­vas ezüstoxyd hozáadása által nyerünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nem világító gázlángban, vagy nem világító petróleumlángban, vagy al­kohollángban alkalmazandó izzótest telí­tésére való folyadék előállítására, jelle­mezve az által, hogy a strontium, zirkon, bárium és alumínium oxydjait, vagy nitrátjait anorganikus vagy organikus savakban vagy vízben oldjuk, mely ol­dat köpeny vagy hasonló alakban elő­állított testeknek, ezen folyadékkal való kezelése és elhamvasztása után, czement, vagy porczellánszerü sajátságot kölcsö­nöz, mely az izzótest alapját, vagy vázát képezi. 2. Az 1. igénypontban föntartott eljárás egy módosítása, mely abban áll. hogy a lehető legnagyobb hatású, a szemre nézve tűr­hető és azt nem vakító fény előállítása czéljából az 1. igénypontban fölsorolt anyagok savanyú vagy vizes oldatá­hoz a szövetek telítése előtt a fényt erősítő fémoxydok csekélymennyiségű ol­datát hozzáadjuk, melyeket a kivánt fényhatás szerint választunk és pedig : a) sárgásfehér fény előállítására mag­néziumnitrát, antimonoxyd (borkősav vizes oldatában), légenysavas uránoxyd, wolframsavas ammóniák, vanadiumsavas ammóniák, chromsav és esetleg némi légenysavas eziistoxyd; b) zöldessárga fény előállítására mag­néziéunmitrát, antimonoxyd, légenysavas uránoxyd, molybdénsavas ammóniák, chromsav és esetleg némi légenysavas ezüstoxyd; c) vörösessárga fény előállítására, mag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom