12140. lajstromszámú szabadalom • Újítás izzóharisnyák előállításában

- 2 — bárium és alumínium keverékének oldatához a következő fémoxydokat, melyeket előbb vízben oldódó alakba hoztunk, tesszük: chromoxyd (chromsav alakjában), uránoxyd (uránsav alkajában), wolframoxyd (wolframsavas ammóniák alakjában), molybdénoxyd (molybdénsavas ammóniák alakjában), Platin (platinchlorid alakjában), ezüst (légenysavas eziistoxyd alakjában magnéziumoxyd (magnésiumnitrát alakjában), antimonoxyd oldatban, mely borkősavat tartalmaz. Ezen itt említett oxydok és fémek hozzáadása az izzótestben következő hatásokat idézi elő. 1. Chromoxyd a fénynek vöröses árnyalatot kölcsönöz. 2. Uránoxyd erősen sárga fényt ad. 3. Wolframoxyd vörösessárga fényt ad. 4. Molybdénoxyd zöldessárga fényt ad. 5. Platin erősen sárgásvörös fényt létesít. 6. Ezüst nem idéz elő színváltozást, de az izzótest összetartásához lényegesen hozzájárul. 7. Magnézium erős fehér fényt állít elő és a fényerősséget növeli, ha azonban nagyobb mennyiségben alkalmazzuk, akkor a2 izzótest tartóssága veszít. 8. Antimonoxyd szintén növeli a fényerősséget, nagyobb mennyiség azonban a köpenyt nagyon törékennyé teszi. Nem czélszerű az oxydot az izzótesthez külön hozzáadni, mivel akkor a fényerősség csak lényegtelenül nagyíttatik. A legnagyobb fényszaporodást akkor érjük el, ha az oxyd egy bizonyos mennyiségét a bevezetésben említett oxydok keverékének egy bizonyos mennyiségéhez adjuk. Az előbb említett oxydoknak minden izzótestben, csak milligramm, vagy annak csak részét képező mennyiségben szabad jelen lenniök. A szemnek igen kellemes sárgásfehér fényt nyerünk, ha a bevezetésben említett oldathoz csekély mennyiségű magnéziumnitrátot, antimonoxydot (borkősavnak vizes oldatában), chromsavat, vanadiumsavas ammoniákot, molybdénsavas ammoniákot, légenysavas uránoxydot és légenysavas eziistoxydot adunk. Egy inkább zöldessárga fényt, magnéziumnitrát, antimonoxyd, légenysavas uránoxyd, molybdénsavas ammóniák, chromsav és légenysavas eziistoxyd hozzáadása által nyerünk. Vörössárga fényt, chromsav, platinchlorid, wolframsavas ammóniák, vanadiumsavas ammóniák, magnéziumnitrát, légenysavas uránoxyd, atitimonoxyd és némi légenysavas ezüstoxyd hozáadása által nyerünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nem világító gázlángban, vagy nem világító petróleumlángban, vagy alkohollángban alkalmazandó izzótest telítésére való folyadék előállítására, jellemezve az által, hogy a strontium, zirkon, bárium és alumínium oxydjait, vagy nitrátjait anorganikus vagy organikus savakban vagy vízben oldjuk, mely oldat köpeny vagy hasonló alakban előállított testeknek, ezen folyadékkal való kezelése és elhamvasztása után, czement, vagy porczellánszerü sajátságot kölcsönöz, mely az izzótest alapját, vagy vázát képezi. 2. Az 1. igénypontban föntartott eljárás egy módosítása, mely abban áll. hogy a lehető legnagyobb hatású, a szemre nézve tűrhető és azt nem vakító fény előállítása czéljából az 1. igénypontban fölsorolt anyagok savanyú vagy vizes oldatához a szövetek telítése előtt a fényt erősítő fémoxydok csekélymennyiségű oldatát hozzáadjuk, melyeket a kivánt fényhatás szerint választunk és pedig : a) sárgásfehér fény előállítására magnéziumnitrát, antimonoxyd (borkősav vizes oldatában), légenysavas uránoxyd, wolframsavas ammóniák, vanadiumsavas ammóniák, chromsav és esetleg némi légenysavas eziistoxyd; b) zöldessárga fény előállítására magnéziéunmitrát, antimonoxyd, légenysavas uránoxyd, molybdénsavas ammóniák, chromsav és esetleg némi légenysavas ezüstoxyd; c) vörösessárga fény előállítására, mag-