12133. lajstromszámú szabadalom • Fizető készülék
- 2 -gyűrű alakban veszik körül. Hogy tehát az emelők a tengely forgásában részt vegyenek a tengellyel kapcsolandók, mi a tengelyen eltolható, a tengely kl hornyába fogodzó j kapcsoló hüvely segélyével történik. Eme hüvely eltolását a billentyűk lenyomásával végezzük, a hüvely forgását d tengely kx hornyába fogódzó I ék gátolja meg. Ha a hüvelyt eltoljuk, az 1 ék az i emelő vagy emelők egy bevágásába fogódzik és így létesíti a kapcsolást. Tehát csak azok az i emelők fognak a d tengely forgásában részt venni, melyeket a leírt módon bekapcsoltunk, míg a többi mozdulatlan marad. A j kapcsoló hüvelyek egy-egy n rúd segélyével egy-egy, a d tengellyel párhuzamos (2. ábra) háromszög keresztmetszetű (3. ábra) m rúddal van kapcsolva. Az m rudak száma a pénznemek számának felel meg, tengelyük irányában mozognak és mozgásuknál az n rudat és a j kapcsolóhüvelyt magukkal viszik. Ezen m rudak alatt ezekre merőlegesen egy sor o rúd van alkalmazva, melyek tengelyük körül forgathatók. Ezek a p rudak segélyével egy-egy r billentyű q rúdjával állanak kapcsolatban. Az a csövek száma a forgalomban levő pénznemek számának felel meg, német pénz alapul vételével tehát 12 cső szükséges, az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 filléresek és az 1, 2, 3, 5, 10 és 20 márkás darabok számára. Az o rudaknak s karjai vannak, melyek az m rudak y kivágásaiba fogódzanak, úgy, hogy ha pl. a 20 fillérrel jelzett billentyűt le nyomjuk, azon m rúd mozog, mely azon a csőhöz tartozó c lemez j kapcsoló hüvelyét működteti, a melyben a 20 filléres darabok vannak elhelyezve. Mint azt bevezetőleg említettük, az r gombok lenyomásánál nem adja ki a gép a megfelelő pénzdarabokat, hanem csak később, ha a d tengely e emelőit kapcsoló f keresztrudat lenyomjuk. Ebből a czélból szükséges, hogy az r billentyű addig legyen a működtetése által létesített kapcsoló helyzetben, míg a pénz kiadása meg nem történt. Hogy ez lehetséges legyen, a t rugók hatása alatt álló z záróiéczeket alkalmaztuk, melyek a <j billentyűszárakra merőleges irányban eltolhatók és a billentyűk megfelelő kivágásába fogódzanak, úgy, hogy a billentyű a v rugók hatása következtében el nem mozdulhat. Ha az /' keresztrudat lenyomjuk, a 2 léczek a billentyű szárakból kikapcsolódnak, ínég pedig csak akkor, ha a d tengely hatása alatt álló ir emelő a z léczeknek megfelelő x toldatok segélyével a léczeket a q billentyűrudak u rovátkáiból kiemeli. A készülék működési módja már a részek leírásából is világos. Ha pl. 4 márka 75 fillér fizetendő, a 4 márkának megfelelő billentyűt lenyomjuk, ezután pedig a 75 fillérnek megfelelő billentyűt. A 4 márkának megfelelő billentyű lenyomásánál a p kart lenyomjuk, tehát az 0 rudat, mellyel a p kar kapcsolva van, forgatjuk, ezt a forgást az s emelő a 3-márkás darabokat és az 1-márkás darabokat tartalmazó csőhöz tartozó m rudakra viszi át, úgy, hogy ezek eltolódnak. Az m rudak eltolódásában az n karok is részt vesznek, melyekkel, mint azt már említettük a j kapcsoló hüvelyek vannak összekötve, úgy, hogy a 3 és 1-márkás darabokat tartalmazó csöveknek megfelelő i emelők a d tengellyel kapcsoltatnak. Ugyanez történik, ha a 75 fillérnek megfelelő billentyűket nyomjuk le, a beállításhoz akkor az 50, 20 és 5 filléreknek megfelelő billentyűk nyomandók le. Ha már most a d tengelyt az e emelők segélyével forgatjuk, az 1 és 3-márkás darabokat és az 50, 20 ós 5 filléreket tartalmazó csövekből egy-egy darab adatik ki. A forgatható d tengely helyett tolórúd is alkalmazható, mellyel a kiadólemezek az ismert módon kapcsolhatók. Lehet az 0 rudakat közvetlenül a billentyűk segélyével működtetni, mely esetben ezek a hossztengely irányában eltolhatók, vagy pedig egy fix pont körül lenghetnek, mikor az m rúd lengő vagy forgó mozgást is végezhet. A különböző rúdrendszerek olyan készülékeknél is alkalmazhatók, melyeknél a billentyűk lenyomásával egyidejűleg a pénzt is kiadják, ebben az esetben azonban —
