12128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers és finomított petróleumnak, valamint petróleummaradékoknak szilárd halmazállapotba való hozatalára tüzelőanyag előállítása czéljából
— 2 -meg nem szilárdul, úgy hogy ezen utóbbi alkatrész amaz eljárás kivitelénél lényeges szerepet játszik. Az új eljárásnál ellenben a petróleum megszilárdulását az által érjük el, hogy előbb gyantát oldunk a petróleumban és ezt a petróleumot (vagy mint föntebb említettük, petróleummaradékokat, esetleg külön gyantahozzáadás nélkül) oltott víztartalmú mészszel bensőleg keverjük," míg a gyanta elszappanospdása folytán többé vagy kevésbé szívós anyag keletkezik, mely magától megmerevedik. Példa : 45 kg. gyantát (kolofonium, fennyőgyanta stb.) vagy abietinsavat oldunk 270 kg. nyers petróleumban, melyet czélszerüen előbb illó (100° C. alatt forró) alkatrészeitől megszabadítottunk és a keletkezett oldatot 60 kg frissen oltott mésszel dörzsöljük össze, mely körülbelül 30—35°/0 vizet tartalmaz, mindaddig, míg többé kevésbé szívós, tapadó tömeg nem keletkezik. Ezt a tömeget 625 kg. poralakú kőszénnel vagy kellő mennyiségű turfaporral vagy más éghető finoman aprított organikus anyagokkal jól összedörzsöljük, mignem száraz tészta keletkezik, mely formákba sajtolva vagy magára hagyva megmerevedik és azután darabok alakjában tüzelőanyag gyanánt alkalmazható. A megadott számok természetszerűen igen tág határok között módosíthatók, különösen a mi a petróleum arányát a többi, poralakú anyagokhoz illeti. Kp oly jól sikerül a petróleumot vagy a petróleummaradékokat poralakú anyagok hozzáadása nélkül szilárd tes tek alakjában megkapni, mint oly anyagokat előállítani, melyek csak 25°/o petróleumot tartalmaznak, úgy hogy a többi legnagyobbrészt poralakú tüzelőanyagból áll. Mint a föntebbi példából kitűnik, aránylag sok mész kell a petróleum megszilárdulásának előidézéséhez szükséges mész és gyantavegyület előállításához. Ha pedig kevesebb meszet veszünk, a tömeg nem szilárdul meg eléggé. Ugy látszik azért szükséges a nagyobb mennyiségű mész, mert a mészhez aránylag csak kevés vizet szabad adnunk, ha csak nem akarjuk az elegyet összedörzsölése után külön szárításnak vagy melegítésnek alávetni. Lehetséges, hogy a mészfölösleg azért is szükséges, mert annak egy részét a petróleum is beburkolja és a gyanta behatása alól kivonja. Ez kitűnik abból, hogy a mészadagot részben és pedig körülbelül egészen fele részig czementtel helyettesítjük, melyet azonban nem rögtön, hanem csak a tömeg elszappanosítása után adunk hozzá. A czement ekkor valószínűleg csak a víz lekötésé re szolgál és a megmerevedését elősegíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nyers és finomított petróleumnak valamint petróleummaradékoknak szilárd halmazállapotba való hozatalára, jellemezve az által, hogy a nevezett anyagoknak gyantával vagy abietinsavval való elegyét bensőleg és hosszabb ideig oltott mésszel és vízzel összedörzsöljük, míg egy szívós tömeg nem keletkezett, mely vagy magára hagyva megmerevedik, vagy melyet más többé vagy kevésbé poralakú anyagokkal bensőleg keverünk és úgy az egyik, mint a másik esetben még sajtolásnak is vethetünk alá. 2. Az 1. igényben jellemzett eljárás akképen módosítva, hogy petróleumaradékok alkalmazása esetében a gyanta vagy abietinsav hozzáadását mellőzzük. 3. Az 1. illetve a 2. igényben jellemzett eljárásnál mésznek részben való helyettesítése czementtel, melyet a gyantával vagy abietinsavval elegyített petróleumnak vagy a petróleummaradékoknak mészszel való összedörzsölése után adunk a tömeghez. 4. Brikettek, melyek az 1—3. igények szerint előállíthatók és melyek mészből (esetleg czementből is) és petróleumból, illetve petróleummaradékokból és gyantaszerű anyagokból állanak, mely tömeg adott esetben finom szemcséjű vagy poralakú (különösen éghető) anyagokkal van elegyítve. FALLAS RHSEVÉNVTÁR6AflXG NYOMDÁJA BUDAPESTK?»
