12080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chinonimid festőanyagok tannin-, antimon- vagy chromvegyületeinek phenollal előkészített és az elő nem készített rostokon a komponensekből való előállítására

képződése jóval több időt igényel, mint a két főkomponens reakcziója, a jelenlevő tanuin pedig a képződött festőanyaggal tannat alakjában azonnal vegyületet alkot, úgy, hogy mellékhatásokat ez sem idézhet elő. Az a körülmény, hogy az eljárásunk szerint előállított színezet általában szebb, mint a legtisztább kereskedelmi árúval előállítható színezet, arra vezetendő vissza, hogy a keletkezett tannátra a melléktermények hatást nem gyakorolnak. A festőanyagok képződése tudvalevőleg savanyú oldatban megy végbe. Ha a festőanyagokat tisztán állítjuk elő, erre a czélra eczetsavat használunk. Az eczetsav még a mi gyors munkát igénylő eljárásunknál is használható tiszta állapotban, de minthogy a gőzzel érintkezve gyorsan elpárolog, sokféle hátrányra ad okot és ezért hatását nem illanó organikus- vagy oly anorganikus savakéval kell támogatni, melyek — mint a bórsav — a rostokat meg nem támadja, vagy pedig oly indifferens oldószerekével, minőket a nyomtató ipar használ. A chinonimid festőanyagok közül főleg az oxazinok és oxazonok, valamint az azinok és az azinnitrogénnél alkylált azin festőanyagok (azonium festőanyagok) azok, melyeket a rostokon állíthatunk elő. Akkor keletkeznek, ha a szekundér- vagy tertiér aromás bázisok vagy az alkylált ainidophenolok nitroso vegyületei aminokra, diaminokra, phenolokra vagy oxykarbonsavra hatnak, még pedig egy molekula egy molekulára, vagy pedig akkor, ha a nitroso vegyületek redukczió terményeit a másik komponenssel egyidejűleg oxydáljuk. Ez az utóbbi módszer azonban kevésbé megfelelő eredményeket szolgáltat. A nyomtatófestékek oly módon állíttatnak elő, hogy a két egymásra reagáló anyagot hideg állapotban organikus savakban oldjuk vagy csak organikus savakkal keverjük, azután savanyított keményítővel sűrítjük és az előállítandó festőanyag természetének megfelelően tanninnal vagy bázikus chromacetattal keverjük. Izolált nitroso vegyületek használása helyett oly módon is járhatunk el, hogy ezeket kellő alacsony hőmérsékletnél közvetlenül konczentrált oldatban állítjuk elő és így használjuk föl a nyomtató festékek készítésére. Alacsony hőmérsékletnél festőanyag nem keletkezik és a nyomtatófestékek hosszú ideig igen jól eltarthatok, ha azokat hűvös helyen raktározzuk és nyáron jeges vízbe állítjuk. Jó eredmény eléréséhez okvetlenül szükséges, hogy a nyomtatófestékben festőanyag ne keletkezzen. A szövetek nyomtatása oly módon történik, mint rendesen, azután megszárítjuk a szövetet és azonnal, a nőikül, hogy feküdni hagynók, egyszer vagy többszöt a Mather-Platt-féle gyorspárolón vezetjük át, azután kimossuk és szappanozzuk. A közönséges bázikus festőanyagokkal való nyomtatásnál az ezen eljárás szerint történő annyiban előnyösebb, hogy a párolás időszaka jóval rövidebb. Azonkívül a nyomtatott szövet sima és egyenletes és nem kell a rostok korroziójától tartani, mi a . közönséges eljárásnál, a bázikus festőanyag sósavtartalma és a közönséges eljárásnál szükséges hosszú ideig tartó párolás következtében gyakran föllép. Az új eljárás szerint előállított festékek, úgy az ismert tannin, "hánytató borkő, valamint az oxydáló és redukáló rezervek segélyével rezerválhatok, vagy pedig oxydáló szerek segélyével, melyeket közvetlenül a szövetek megszáradása után nyomatunk föl, fehér, vagy ha az oxydáló anyagot oxydálásnál nem változó .közvetlenül festő festőanyaggal vagy albuminnal kevert substantiv festékkel keverjük, színes mintázatot állíthatunk elő. A nitrozó vegyületek közül főleg a következőket használjuk sósavas sóik vagy chlórzink kettős sóik alakjában: nitrosodimethylanilin, nitosodiaethylanilin, nitosodimetliylmetaamidophenol, nitrosodiaethylmetaamidophenol. A legfontosabb általunk használt phenolok és oxykarbonsavak a következők: (3 naphtól, dioxynaphtalin 2 : 7, resorcin,