12065. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fogas
emeltyű (a 7., 8. é& 9. ábra ezen kétkarú emeltyű elől-, oldal-és fölülnézetét ábrázolja) van elrendezve, mely w nyúlvánnyal és v toldalékkal (8. ábra) bír és meljet egy r1 gyenge'hatású p1 csapra dugott rúgó (3. és 4. ábra) nyitott állásában rögzít. További részeit képezik a készüléknek az il fal (3. és 4. ábra) belső oldalán elrendezett z zár, az ahhoz való z1 kulcs (1. ábra) és egy y sárgaréz betét, (1., 2., 3., 4., 10., 11. éa 12. ábrák), melynek y1 nyílása a bedobandó pénzdarab fölvételére szolgál. A készülék használata és működése a következő: Föltéve, hogy a zár nyitva van, a h görbe kart az 1. nyíl értelmében (2. ábra) a j hosszúkás nyílásban fölfelé forgatjuk a k csap körül, mi által annak m része is fölemelkedik és a c horgot kinyitja, most az a fogas b fejére a kalapot (női kalapot pl. a gumminál, vagy azon keresztül szúrt kalaptűnél fogva), a c horogra pedig a fölöltőt, míg a botot vagy ernyőt az s lemez fölemelése után a d rudakra akasztjuk a fönt leírt módon ; ezek után a h kart az 1 nyíllal ellenkező irányban visszaforgatjuk, a meddig annak I feje a kalapra fekszik, mely h kar m részének hegyezett vége ez esetben 1 -2 cm.-nyire a c horog furatában fekszik; a z1 kulcsot kihúzzuk a z zárból és egy pénzdarabot dobunk az y1 nyílásba, mely pénzdarab bedobása után a 4. ábrában föltüntetett helyzetben marad. A pénzdarab bedobása a következő működést hozza létre : A pénzdarab bedobása által nyomást gyakorol a v kétkarú emelő (4. ábra) w nyúlványára azt az u tengely körül elforgatja, úgy, hogy a v emeltyű v1 feje a h görbe karnak a szekrényben levő h1 vége fölé jut és azt lenyomja, mi által az rögzíttetik és a h kar nem mozgatható és így az l fej a kalapot, az m rész hegyezett vége pedig a fölöltőt zárva tartja. De ugyancsak ezen » emeltyű elforgatásával, annak alsó w1 toldaléka a t rúdnak a szekrényben levő í1 lapjára (13. és 14. ábra) nyomást gyakorol, miáltal a t rúdra erősített s védőlemez nem mozgattatható és a d rudakra és e gyűrűbe helyezett bot sem föl-le, sem pedig jobbra-balra nem mozgatható és szintén zárva van. A pénzdarab természetesen, addig míg a használat tart, a 4. ábrában föltüntetett helyzetben marad. Ki nem vehető, mert a bedobó nyílás szélessége annyi, mint a pénzdarab vastagsága, le pedig nem eshet, mert egyfelől nincs reá elengendő helye, másfelől, mint a kísérletek igazolták, az r1 rúgó odaszorítja egy részét a szekrény il falának belső részéhez. Ha már most távozáskor a fogasra akasztottakat arról le akarjuk venni akkor, a z zárban a z1 kulcsot a 2 nyíl irányában (2. ábra) megforgatjuk, miáltal a zár z3 nyelve a zárból kilép és a v emeltyűt a w nyúlványánál fogva (4. ábra) az u tengely körül még inkább balra forgatja, ezáltal a krajczár a megnagyobbodott térben a v emeltyű w nyúlványának w2 vezetékén lecsúszik és leesik a szekrény o1 fenekére (2. ábra), mely leesés meghallása után a z1 kulcsot a 2 nyílnak ellenkezőleg forgatjuk, mi által a z2 zárnyelv a zárba visszalép, a v emeltyűt az r1 rúgó visszanyomja, a h görbe karnak a szekrényben levő A1 vége, valamint a t rúd t1 lapja a nyomás alúl fölszabadul és úgy a h emeltyű és a reá erősített m rész a k csaj) körül a j nyílásban, valamint a t rúd az r nyílásban a p csap körül fölfelé forgathatók és a fogasra akasztottak arról leemelhetők. A készülék tetszés szerinti pénzdarab számára rendezhető be, mely pénzdarab méretei szerint az y1 nyílás méretei is változnak. A pénzt a készülékből, úgy távolítjuk el, hogy a szekrény alsó részén levő o1 ajtót (1. 2. ábra) a zs kulccsal (2. ábra) kinyitjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő készülék, mely egy tetszés szerint meghatározott pénzdarab bedobása által a kalapot, fölöltőt és botot eltávolítás ellen védi. jellemezve az a fogas, a h görbe kar és annak m része, valamint add rudak ós a t rúddal egy
