12056. lajstromszámú szabadalom • Újítások sebészeti kötőszereken

Megjelent 1898. évi augusztus hó 13-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS J2056. szám. VIIlé. OSZTÁLY. Újítások sebészeti kötőszereken. GARDÍNER SIDNEY HERBERT FÖLTALÁLÓ BROOKLYNBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 23-ika. Eddig a kötőszereket merev szövetekből készítették, melyeket az illető testrész alakja szerint megközelítőleg kiszabni, meleg vagy hideg víz segítségével meglágyítani és az illető testrészhez alkalmazni kellett; vagy pedig bádoglemezekből vagy drótszövetből állottak, melyeket hajlítottak, kivágtak és a testalakhoz illesztettek. Jelen találmány szerint ezen kellemetlen­ségeket az által hárítjuk el, hogy a köt­szert bizonyos számú csíkokból vagy szala­gokból készítjük, melyek mozgathatóan ak­képen vannak egymással összekötve, hogy könnyen fölveszik a bekötözendő testrész alakját. Bizonyos esetekben előnyösnek mu­tatkozott a kötés külső végeit megerősíteni vagy merevíteni és ezen czélból ezen köt­szernél ennek egyik vagy mindkét oldalán merevítő csíkot alkalmazunk. A rajzon az 1. ábra ilyen sínek egy kiviteli módo­zatának nézete; a 2. ábra metszet az 1. ábra 2—2 vonala irányában; a 3. ábra fólülnézet (részletnézet), mely a szalagok meghosszabbítási módját mutatja ; a 4. ábra a különböző részeknek mozgat­ható megerősítése vagy merevítő segédsínen ; az 5. ábra az utóbbinak oldalnézete; a 6. ábra a kötőszert mutatja az összes sínekkel használa talkalmával a merev kötöző­fák nélkül; a 7. ábra metszet 6 — 6 irányában. A a kötőszer főbordája, mely legelőnyöseb­ben valamely csekély mértékben kissé rugal­mas, tehát lágy, hajlékony anyagból (pl. ón, alumínium) áll, mely egyszer megadott alak­ját megtartja. Ezen rész merevítése végett a széleket áthajlítjuk vagy karimázzuk és úgyszólván pálczikát képezünk az A csík élének hosszában. Ezen A borda másik olda­lán alkalmas módon végeiken kilyukasztott a a' csíkokat alkalmazunk, melyek ^4-val szögecs útján lazán összekötve mozoghatnak. Hogy az a a' csíkokat vagy szalagokat a bekötendő testrész körül rakjuk, B csíkot alkalmazunk, melynek mindkét széle épen úgy, mint az A főbordáé, át van hajtva és ily módon b b' vezetéket képezik, melyben a mozgatható C összekötő részék csúsznak. Ezen C réízek alkalmas módon a követ­kezőképen vannak szerkesztve: egy lapos fémdarabot mind a két oldalán kivágunk és a kiálló részeket egymás felé vissza hajlít­juk (4. ábra), úgy, hogy fölső oldalukon c kengyelt, alsó oldalukon pedig c' csúszó­darabot képeznek. Ezen így képzett hurkon átcsúsznak az a csíkok egyrészt; az ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom