12050. lajstromszámú szabadalom • Készülék gáz és levegő sűrítésére és keverésére

- 2 nek a szükséges keverési arányban való betódulását teszi lehetővé. Ezen két csap között G kúpos csőrész van elhelyezve, melyre S vízvezető cső van csavarolva és melynek föladata alakítani és szabályozni a C csőbe haladó vízsugarat. Utóbbi kissé kúpos cső módjára van kiképezve, alja erősebben kibővül, hogy közelítőleg az I tölcsér alakjához simuljon, melynek föladata mechanikai úton szétválasztani a vizet a gázelegytől és melynek a magassága a világítási szükséglethez képest T csavaros rúddal, vagy egyél) alkalmas berendezéssel szabályozható. Ezen I tölcsér alatt fölfordítva egy második J tölcsér van elrendezve hasonló kúpos alakítással, melynek fölső nagy bázisa a sűrítő egész keresztmetszetének felel meg, a kis bázisa pedig, lent elhelyezve a C csőből áramló víz kifolyási csövének módjára van megállapítva. Három vagy négy kis k k cső a J tölcsér által elválasztott két rész közötti közlekedést létesíti. A B gazométer külső alakja tekintetében semmi különlegest nem tüntet föl; lehet úszós és hydraulikus gazométer; a henger fölső részét M szilárd vagy folyós ellensúlyt tartalmazó reservoir képezi, a sűrítőkeverő fölső részéből kiinduló és a gazométer aljához csatlakozó, ebben ismét fölemelkedő N cső létesíti a két A és B készülék között a közlekedést, hogy az A sűrítő gázkeveréke B gazométerbe vezettessék. A gázkeverék ezután a B gazométerből a világítási vagy fűtési berendezésekbe az 0 cső által vezettetik, melynek alsó könyöke V tisztítócsappal van ellátva. S vízvezető csőbe F csap van beiktatva, melynek nyílását valamely alkalmas módon az úszó elhelyezkedése szabályozza, a rajzban föltüntetett esetben ezen eredményt ellensúllyal ellátott és a gazométer úszójának tetejére erősített rúdrendszerrel kapcsolt és vezetett P szektorral értük el, a melyben egy \V csuklós kar végéhez erősített V rúd csúszik, míg amaz maga a csaphoz van erősítve. L cső a sűrítő-keverő aljából kiindulva elvezeti a csőből a fölösleges vizet. A készülék következőképen működik. A G csődarabból kikerülő vízsúgár légüres teret állít elő, melynek hatása az atmoszféra levegőjét beszívja, mely behatol a készülékbe a D csapon át, ugyanakkor, a mikor az R vezetékből érkező gáz az E csapon keresztül betódul, hogy a csap nyílása által meghatározott arányban vele elegyedjék, az ily módon nyert részleges keveréket a vízoszlop magával ragadja, a két anyag keveredése részben a C csőben való áthaladásakor megy végbe és az I J tölcsérek között létesülő örvénylő mozgás közvetítésével teljessé válik; az ily módon létrehozott keverék a sűrítő fölső részében helyezkedik el, a míg a víz a J tölcséren átfolyik és természetszerűleg az alsó részbe folyik. A gázkeverék, mely a víz által tovább ragadtatván az alsó részekbe ütközik, újból fölszáll a k k kis csöveken keresztül, hogy egyesüljön a fölső részekben lévő gázkeverékkel, ahonnan az N cső vezeti el a keveréket a gazométerbe, innen pedig az 0 cső az elosztó vezetékhez és az elégető berendezésekhez. Említettük, hogy az F vízcsap nyílását önműködőlég szabályozza az úszó elhelyezkedése, ennek oka a következő: nyilvánvaló, hogy a gázkeverék előállítandó mennyiségének arányban kell állania a különböző elégető készülékek által igényelt mennyiséggel, vagyis a fogyasztással; tehát, ha a szükséglet minimális, az úszó csak lassan sülyed és ebben az esetben az F csap lassan és fokozatosan fog kinyílni, hogy csak csekély mennyiségű vizet bocsásson be és ily módon kevés gázkeveréket létesítsen; ellenkező esetben, ha a szükséglet nő, a gyorsabban sülyedő úszó a víz mennyiségét fokozatosan ugyanazon arányban növelni fogja és így a beszívott gázkeverék térfogását is; és általában a víz térfogata folytonosan változni fog a gázszükséglettel együtt, oly módon, hogy a vízcsap egészen kinyílik, ha a gazométer üres és bezárul, ha a gazométer telt. Ha a készülék működésben van és vízhiány kezd mutatkozni, a C csőben érkező víz lassabban mozog és ugyanakkor a le-