12011. lajstromszámú szabadalom • Áttetsző gömbszeletképek vetítő készülékek számára

Megjelent 1808. évi augusztus hó 6-án. MAGY. g|jj KIII. SZABADALMI ^gM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 12011. szám. VII/d. OSZTÁLYÁttetsző gömbszelet képek, vetítő készülékek számára. MÜLLEU FRIGYES KERESKEDŐ KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 17-ike. Az ismert vetítőkészülék, például laternamagika, skioptikon stb., melyeknek elvét újabban az úgynevezett reklámlaternák szerkesztésére is fölhasználják, a domború lencséknek azon tulajdonságán alapszanak, hogy a lencsék gyújtópontján kissé kívül eső tárgyak az ellenkező oldalon nagyított képet vetnek, mely utóbbi egy fehér ernyőn vagy egy homályos lapon fölfogható. Vetítendő tárgyak gyanánt üvegre fölvitt áttetsző festmények, avagy fotográfiák szerepelnek, melyeket egy erős fényforrás világit meg. A domború lencsék által vetett képeknek azonban az a lényeges hibájuk van, hogy a gömbi aberraczió, vagy eltérés folytán a képek fölületei gömbalakot öltenek. Az eltérés következtében ugyanis a tárgy valamely pontjából kiinduló fénysugarak nem egyesülnek szorosan egy pontban, hanem gömbi eltérést mutatnak, minek következtében egy sík fölületre, pl. egy homályos lapra vetített képek a vetítősík szélein összefolyt nem kellő éles és eltorzult körvonalat mutatnak. Egy aplanatikus rendszer használata által, melynél a gömbi eltérések jelentékenyen kisebbednek, ezen kellemetlenséget némikép csökkentettük ugyan, de nem küszöböltük ki teljesen; ellenben gömbszelet-üveglemezeken előállított áttetsző képek a vetítés alkalmával — eltekintve természetesen a szini eltéréstől — egyenletesen élesek lesznek. A szini eltéréseket csak achromatikus kettős lencsék használata mellett küszöbölhetjük ki. A gömbszelet-üveglemez átmérője az alkalmazott lencserendszer gyújtó távolságához alkalmazkodik, másrészt pedig a vetítendő kép nagyítási fokához. A mellékelt rajz vetítőkészülék elvét vázlatosan tünteti föl. Az 1. ábra egy sík üveglemezre festett kép vetítését mutatja és pedig a a fényforrás, b az áttetsző kép, c a lencserendszer, d pedig a fehér ernyő, vagy homályos üveglemez, melyen egy kevéssé éles szélű kép jelenik meg, míg e azt a síkot mutatja, melyen az éles kép jelennék meg. Az 1. ábra szerint tehát akkor is egyenletes éles képet kapnánk, ha egy gömbszelet homályos lapot alkalmaznánk vetítősík gyanánt, mivel azonban a gyakorlatban 50 cm. átmérőjű gömbszelet üveglemezeknél nagyobb átmérőjű görbe lapok pontos előállítása nehezen megy, azért inkább a képlemeznek adunk gömbszelet alakot. A 2. ábrában a találmánybeli eszme nyer vázlatos kifejezést és pedig b1

az átlátszó képpel ellátott gömbszelet lemez, d pedig