12007. lajstromszámú szabadalom • Javítás köteleken

azon lefelé irányuló W húzásnak vannak alávetve, úgy az A fonalnak függélyes W vonallal képezett x szöge sokkal nagyobb lesz, mint az a fonalnak ugyanezen egyenessel képezett y.1

szöge, úgy, hogy a W húzásnak sokkal kisebb része vitetik hosszirányú húzás gyanánt A-vn át, mint az a-ra átvitt rész, a miből tehát következik, hogy habár ezen elrendezés által el is érjük azt, hogy az összes fonalak az összes rétegekben bizonyos meghatározott húzásnak vettetnek alá, ezen feszültségek mégis nagyon egyenlőtlenek, még pedig, úgy a különböző emelkedési szögeknek, valamint a kötél hosszegységében föllépő nyújtásnak különbözősége folytán. Ha ellenben az egyes rétegeknek összes fonalait pontosan ugyanazon emelkedési szöggel fektetjük, akkor azt eredményezzük hogy először a kötél hosszegységében tartalmazott összes fonalak pontosan egyenlő hosszal bírnak és hogy ennélfogva a reájuk gyakorolt húzásnál ugyanakkora darabbal nyújtatnak még; másodszor pedig, hogy, mivel az összes fonalak a függélyessel ugyanakkora szöget képeznek, ezek mind a függélyes húzásnak egyenlő részét veszik föl. Ha tehát a 3. ábrában A egy emelkedési szöggel csavarvonalszerűen végtelen nagy átmérőjű henger köré rakott fonalnak egy részét jelöli és ezen fonaldarab egyenlő emelkedési szöggel különböző d vastagságú hengerek köré rakatik. akkor csak bizonyos meghatározott d vastagságnál keletkezik egy teljes menetmagasság, inig minden más vastagságnál az x hosszra a ' menetmagasságnak csak bizonyos tört részei vagy többszörösei esnek; a fonalak hossza azonban az összes hengereknek x darabján biztosan egyenlő. Az 5. ábra a jelen találmány szerint előállított kötélnek egy darabját láttatja, melynek egymásra fektetett A B C D rétegeiben az összes a b c d fonalak ugyanakkora emelkedési szöggel vannak elrendezve és ennélfogva a kötél x hosszában valamenynyien egyenlő hosszúak és valamennyien a függélyes W húzási vonallal ugyanazon a szöget képezik. Az egymásra következő fonalréteget, a mint az az efféle köteleknél szokásos, ellenkező irányban sodorjuk, hogy a kötelek szétbomlását és hurkok képződését megakadályozzuk. Ha a kötelet különböző anyagokból állítjuk elő, melyek azonban a törésig egyenlő nyújthatósággal bírnak, akkor ezek éppenúgy, mint az egyöntetű anyagból álló körkeresztmetszetű kötelek hordképességüknek maximumáig használtatnak ki, ha az imént említett azon követelménynek megfelelünk, hogy a kötél két keresztmetszete között csak egyenlő fonaldarabok legyenek, vagyis, hogy az utóbbiak ag összes rétegekben egyenlő emelkedési szöggel bírjanak. Ha azonban a kötelet különböző nyújthatóságú lenfajtákból vagy fonalakból és sodronyokból akarjuk összeállítani, akkor az ily kötélnek valamely, a kölönbőző nyújthatóságú anyagokra közösen ható teher által való megterheltetésénél ez utóbbi a különböző nyújthatóságnak megfelelően egyenlőtlenül osztatnék föl. A kevésbbé nyújtható anyag az egész kötél oly megfeszíttetésénél éri el szakítási határát, melynél a nyújthatóbb anyag azt még nem érte el, úgy, hogy tehát az utóbbi nem használtatik ki teljesen. Ily esetekben az emelkedési szöget, a kötélnek szakítási határig való teljes kihasználása czéljából a különböző anyagoknál (fonalaknál és sodronyoknál) akként választjuk, hogy az összes fonalak és sodronyok két keresztmetszet között törésig való nyithatóságuknak megfelelő hosszal bírjanak, mely annál kisebb lesz, mennél nagyobb az illető anyagnak nyújthatósága. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egymásfölé fektetett hengeres fonalrétegekből képezett kötelek előállításánál azon eljárás, hogy az összes rétegeknek összes fonalait pontosan ugyanakkora emelkedési szöggel fektetjük, mi által a kötélnek ugyanakkora hosszára eső öszszes fonalak ugyanakkora hosszal bírnak és a húzási vonallal ugyanazon szöget