11979. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás

Megjelent 1898. évi augusztus h ó 3-án . ___ MAGY. ggj KIR. SZABADALMI Hpfl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11979. szám. XI/e. OSZTÁLY. Szárító eljárás. A. & E. DES CRESSONNIÉRES GYÁRI CZÉG BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát egy javított szá­rítási eljárás képezi főleg a szappangyár­tás számára és lényegében a megszárítandó anyagnak a szárítókamrában való átalakí­tása által jellemeztetik és pedig az átala­kítás oly módon megy végbe, hogy az anyag hőhatásnak kitett fölületei bizonyos módon való összeszorítása által eszközöltetik, mely az anyagnak beljebb levő részeit kifelé löki. Az eddig alkalmazott eljárásnál az egész szárítási folyamat alatt az anyagnak mindig ugyanazon fölületei voltak a hőha­tásnak kitéve. Hogy a víztelenítés a megkívánt módon eszközölhető legyen, a megszárítandó anyag­nak, tömegéhez mért ideig, a szárítókészü­lék hőhatásának kell kitéve lenuie. Mivel azonban, mint már előbb is megjegyeztük az ismert készülékeknél a meleg a tömeg­nek csak külső rétegeire hat, ennek követ­keztében ezek csakhamar kemény áthatlan kérget képeznek, mely a normális szárító­hatás hátrányára van, a megkívánt ered­ményt lassítja, tehát az átmelegítés tarta­mát meghosszabbítja és így a melegmennyi­ség fogyasztását nagyobbítja. Mindenekelőtt még a tömeg egyneműsége (homogenitása) szenved az ilyen egyes rétegeiben egyenet­lenül megszárított tömegnél, mi a termék jóságára is oly káros befolyású, hogy a ké­sőbbi, ezen különbségeket kiegyenlíteni ezélzó eljárások sem javíthatják meg. Ellen­ben az által, hogy a tömeget a belőle való vízelvonás közben alakítják át, ezen hátrá­nyok elháríttatnak, a mennyiben a tömeg kéregképződés nélkül szárad meg úgy, hogy az átmelegítés tartama megrövidíttetik és a melegfogyasztás csökkentetik, a termék mi­nősége ellenben javul, a mit nem kell ké­sőbbi utólagos eljárások segélyével eszkö­zölni. Ezen új eljárás minden elképzelhető ipar­ágban alkalmazható, legalkalmasabb azon­ban folytonos előállításra és azért a követ­kező példakénti kivitelben egy ilyennel kap­csolatban tárgyaltatik. Ez lényegében szappantömeg lehűtésében, megőrlésében és megszárításában áll. A szappantömeg forró és folyékony állapot­ban egy nyúlványba vezettetik, melynek fenekét egy közönséges pirulázó gép legfel­sőbb hengere képezi. A tömeg a pirulázó gép különböző hengerei között való áthala­dása közben lehűl és az utolsó henger egy alkalmasan melegítettt szárítókamrának futó­szalagjaira viszi át forgácsok alakjában, a hol a szárítás folyamata alatt a használati czélnak megfelelően átalakíttatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom