11976. lajstromszámú szabadalom • Újítás gyapjú és más textilrostok fonásában
ben a fonaltekercsek vagy orsók keletkeznek, mint a mennyi peczekje a gyaratónak van, tehát minden peczek számára egy kúp. A kúpok egy vagy több sorban a B fix asztalon vannak elhelyezve. Mindegyikük el van látva egymástól egyenlő távolságban lévő b nyílásokkal (legalább hárommal) ; ezek mindegyikébe az x csigának egy, a kúp belsejében kiálló részébe benyúlik, melynek forgó tengelye a kúpon kívül van. Mindegyik b kúpon C orsó megy át. A fölső részében hengeres alakú orsó alúl lapos (3. ábra). A lapos rész igen gyönge súrlódással lép be a lejebb fekvő r cső q hasadékába (2. ábra), mely csőtől mozgását kapja. Ezen r cső a rögzített o cső vagy csap körül forog és el van látva a c horonykoronggal, melyen egy zsinór fut, mely másrészt a I) henger körül szalad; ez utóbbi d hajtótengelyre van ékelve. A C orsók hajtására azonban fogaskerekek vagy más szerkezetek is alkalmazhatók. Az előfonal az A hengerekből az f fonalvezetőkhöz megy, melyeknek száma a b kúpok számával egyezik. Ezen fonalvezetők átmennek a B asztalon és F asztalra vannak erősítve, mely ide-oda mozog, mely mozgás a függélyeshez ferde irányú, úgy hogy a fonalvezetékek megfelelő kúpjukhoz viszonyítva párhuzamosan eltolódnak ; e czélból az F asztal mindegyik végén ferde V vonalzó van elhelyezve (1. ábra), mely az F asztallal kölcsönösen egybekapcsolt megfelelő X vezetőrúdba nyúlik. Az F asztal az D rúd, az U1 lengőemeltyű és az U2 vonórúd révén összeköttetésben áll egy forgattyúlemez gombjával, mely forgattyúlemez az A bevezető henger tengelyére van ékelve. Ezen vezeték és ezen mozgásátvitel folytán kapja az F asztal a föntemlített mozgást. Természetesen az XX vezetőrudak ugyanolyan hajlással bírnak, mint a b kúp összetevői. Ezen eltolás czélja mindenesetre az, hogy az előfonalak lehetőleg a kúpok közelében vezettessenek és így azoknak minden húzása, kinyújtása és deformálása elkerűltessék. A gyapjú rendes módon tekercsek (bugák) < gyanánt gömbölyödik föl a b kúpokban levő C orsókra ; a mozgó fonalvezetőknek már említett előnyein kívül a fonaltekercsek által mozgatott kis X hengerek további előnyt hoznak létre, a mennyiben a b kúpokban a súrlódást a minimumra redukálják és a fonaltekercsek progresszív emelkedését megkönnyítik. Ebből következik, hogy ilyen berendezés mellett rövid vagy1 lágy anyagból is készíthetők a bugák. Az így kapott fonaltekercsek igen feszesek vagy szilárdak, minthogy nehezebb orsókat alkalmazunk, a mit a b kúpokban való surlódás-kisebbedés tesz lehetővé; a fonaltekercsek készek, mihelyt C orsók az r cső q hasadékából kilépnek. Ezután egymásután kivesszük azokat a b kúpokból és C orsójuk nélkül, melyeket ismét helyükbe teszünk vissza a b kúpokba, egy fonószékhez visszük, mely azokat előfonja. Ezen szék (4. ábra) bizonyos számú forgó G orsóval van ellátva, melyek a szék hosszoldalán rendeztetnek el és a rendes módon vannak fölszerelve és hajtva, A hajtás g horonykorong útján történik melyen zsinór fut, mely H hengertől jön, mig ez utóbbi végtelen zsinór révén a T főtengelytől kapja mozgását; a 7'főtengely rögzített és laza N szíj korongokat hord. Mindegyik G orsón a hengeres 1 tok ül, a melyre a gyöngén boltozott i1 födél illik mely y bajonettzárral vagy más módon rögzíttetik. Az 1 tokban helyeztetnek el a coconneuse-ből jövő coconok és a fölső coconrész középpontjáról lehúzott előfonal átfut az i1 födél közepében lévő i1 csövön. Az esetben, ha fonás közben a fonal elszakadna, akkor annak laza végét az /tokban horoggal megkeressük, melyet a tok egész magasságában elrendezett, áttört i hasadékokba bevezetünk. Az I' födél i1 csöve az i2 huzal utján zeg-zúg alakban meghosszabbíttatik és az előfonadék ezen átmegy, mielőtt a J hengercsoporthoz ér, mely fölötte megfelelő távolságban el van rendezve és föladata az előfonadékot a géphez vezetni. Ezen J hengercsoport áll a két alsó j és j1 hengerből. melyek egy szintben fekszenek és a
