11975. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan működő metallografikus rotácziós gép tetszés szerinti hosszúságú papiroson vagy tetszőleges szöveten, szükség esetében mindkét oldalon való egy vagy több színnyomat számára
A b* b6 szilárd hengerek középpontjai a gép megindítása előtt különbözően állíthatók, még pedig az egyik vízszintesen, a másik merőlegesen b7 i8 tolókban oly czélból, hogy a papiros, illetőleg szövet borítóf'ölülete a hengerkerület körül többé-kevésbbé nagyobbíttassék, minek következtében a szövet, illetőleg papiros feszültsége szabályozható-Miután ez az elkészítendő munkának megfelelően megtörtént, a szilárdan álló feszítőhengerek egy csavar segélyével, melyet csak a gépházat felé kell csavarolni, mozdulatlanul tarthatók meg. Az említett tekercsek csapjai, mely tekercsekre a szövet, illetőleg papir föl van göngyölve, külön fék készülékek segélyével vannak tartókereteikben rögzítve, mi által a feszültség ismét fokozható vagy csökkenthető. E fék készülékekre, vonatkozással a 12. és 14. ábrára, később fogunk visszatérni. A szövet, illetőleg papirosnak egy szélességben való telenyomatásához mind eme hengerek csak egyszerűek és bosszúságuk a gép szélességének felel meg. Kétszeres szélességben való nyomtatáshoz azonban e hengerek mindegyike kétszeresen van jelen, úgy, hogy a két papiros, illetőleg szövet mindegyikének feszültsége elkülönítve is szabályozható. Látható tehát, hogy a leirt módon a szövet, illetőleg papiros tetszés szerint és pontosan szabályozhatólag feszíthető, hogy a markirozás pontosan végbemehessen. Ha két- vagy több színnyomatot akarunk előidézni, akkor a második festéktől kezdve úgy kell dolgozni, hogy emezt pontosan az elsőre markírozzuk. E czélból az A1 A2 hengerekre fölékelt czinklapok mindegyik oldalán egy tisztán látható pontot csinálunk, úgy azonban, hogy az a czinklapokon reprodukált rajzon lehetőleg el legyen bujtatva. Másrészről két, illetőleg, hogyha két szélesség nyomásáról van szó, négy mozogható punktura által válik lehetővé, mely punkturák két d tűből képeztetnek, melyek egy dl vaskeresztrúdon vannak megerősítve és két pontozó nyílás előtt eltolódnak, kevés fáradtság után a tűket ezen pontokra beállítani lehet, melyek az első festéktő kezdve a rajzzal egyidejűleg nyomattak le a szöveten, illetőleg a papiroson. Az említett keresztrúd tehát oly sebességgel kell, hogy fölruházva legyen, mely pontosan egyenlő a papiros, illetőleg szövet mozgásának sebességével, hogy ezeknek fokozódó mozgását követhesse. E czélból a keresztrúd végeinek mindegyikén végnélküli d2 lánczczal van összekötve, mely utóbbiak pontosan ezzel a sebességgel vannak fölruházva (1., 3., 29., 30. és 31. ábra). E lánczok mindegyikének hossza egyenlő az A1 A" hengerek kerületének valamely többszörösével, pl. 4-80 méter és ha azokon négy egyenlő keresztrudat forgathatólag ágyalunk, a melyek tengelytől tengelyig egyenletes távolságokban vannak elhelyezve, úgy az egymással szemben fekvő punkturák 120 méternyi kölcsönös távolságban fognak lenni. A lánczok C és C1 S hengerek körül futnak, melyek vezetőfölületeik többjének megfelelően különböző ds hornyolatok által kereszteztetnek. hogy e rudak mindegyike a gép fordulatának arányában eme hornyokba behelyezkedhessék. A d punkturák által keresztezett d1 keresztrúd és az ezen punkturák d> tolóit magán hordó dr ' keresztrúd a mindegyik végén alkalmazotti d7 vonórugók segélyével egymás ellenében visszahúzatnak, hossztengelyeik pedig valamennyi ugyanabban a síkban tartatnak meg a dl keresztrúdban megerősített és e czélból a df l keresztrúdban sikló d8 szögecs segélyével. Mindebből látható, a leírt berendezésnél fogva a szövet, illetőleg papiros helyzetében a fölső C henger felé való mozgása közben szilárdan fekszik, és a mikor a punkturanyílások a tűket pontosan a markírozó pontokba belépni engedik, akkor a második festék pontosan az első festésre van beállítva, azután a harmadik pontosan a másodikra és így tovább. A punkturák a dl keresztrúd hosszirányában akként mozoghatok, hogy a szöveteket, illetőleg papirosokat egész hosszukban megpontozni engedik. E czélból egy d4
