11966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jég előállítására
— 2 — az általuk elfoglalt pontokon a jégképződést megakadályozzák; a folytatólagos jégképződés okozta kiterjedés által nyomásnak alávetett víz tehát a fölfüggesztett dugaszokon át a köröskörül zárt jégtömbökhői kibugyoghat. A mellékelt rajznak 1. ábrájában föltüntetett foganatosítási alaknál az űrös testeknek némelyikén, pl. 6*-en a g kar van elrendezve, melyen ily furatokkal ellátott h dugasz függ (5. ábra). A keletkező nyomás folytán kiszorított víz másrészt a csappal ellátott i kifolyatóesövön át is eltávolítható, a hol is előnyös a kifolyató szerkezetet tetszőleges ismeretes módon akként berendezni, hogy az a fagyasztó folyamat alatt föllépő víznyomásnak bizonyos határánál önműködőlég hozatik működésbe. Mihelyt a képződött jégréteg a szükséges vastagságot elérte, az előbb hideg levegőt szállított vezetéken át már most meleg levegőt vezetünk az űrös b1 &2 stb. testekbe, még pedig oly czélból, hogy az utóbbiakat az őket szorosan körülzáró jégrétegtől elválasszuk. Erre a meglazult űrös testeket a b2 henger által (l. ábra) már elfoglalt állásba fölhúzzuk, melyben az azokon alul elrendezett f tömítőgyűrűk még azon jégcsöveken belül maradnak, melyek a besűlyesztett hengerek által képeztettek. Ha az összes b1 ö2 űrös testeket az imént említett megemelt állásba hoztuk, az a szekrénybe újabb vízmennyiséget bocsájtunk be, melyet úgy, mint az előbb bevezetett víztömeget, vagyis hideg levegőnek az űrös testekbe való bevezetése által megfagyasztunk. A h dugasznak megfelelően az alsó jégrétegben levő nyíláson át az abban még tartalmazott víznek egy része a fagyasztó folyamat előrehaladásához képest fölfelé, a második vízrétegbe léphet. Ajánlatos a dugasznak az egymást követő különböző rétegekben oly állást adni, hogy a legközelebbi alsó rétegből jövő víznek a fölötte fekvő jégrétegnek egész fenekén végig kelljen folynia, hogy az esetleg magával ragadott jégjegeczeket lerakja, mivel a fölső réteg vize mindig melegebb az alsóénál. Ha az előzőkben leírt folyamatot többször ismételjük, akkor több, emeletszerííen egymás fölött fekvő rétegekből álló jégtömböt nyerünk, mely a mélyebb rétegek felé mindinkább kisebbedő, vízzel telt terek vagy czellák által van megszakítva, mivel ezen a fagyasztó proczesszusnak előbb alávetett rétegek hosszabb időn át voltak a hideg légáramnak alávetve, mint a magasabban fekvők. Ha a jégtömb a szükséges magasságot elérte, az űrös b1 />2 . . . testeket teljesen kiemeljük és a hideg levegőt bizonyos ideig a kihúzott űrös testek által képezett csatornákon vagy csöveken keresztüláramoltatjuk. A jégtömbnek vízzel telt czellái végre egészen eltűnnek és tömör jégtömböt nyerünk, mely már csak az űrös testektől származó csőalakú űrökkel bír. Ezen űrök különben annyiban előnyösek, hogy azok mentén a jégtömböt szabályos alakú részekre hasíthatjuk. Hogy az a fagyasztó szekrénynek falait ne kelljen a víznyomással szemben érvényesítendő ellenállásuk fokozása czéljából túlságos vastagra készítenünk, ajánlatos a szekrény falai mentén a fagyasztást siettetni, A szekrényfalaknak ekként képezett belső jégburkolata, mely lefelé mindinkább vastagodik, a falakat merevíti, úgy hogy azok az uralkodó belső nyomásnak eléggé ellentállhatnak. Ezenkívül az említett jégburkolat az egyes vízrétegekben gyorsan képződő jégburkolatok által is megtámasztatik, illetve merevíttetik. A mint a 4. ábrából, mely a 3. ábrának az A B vonal szerinti metszete, látható, a tartályfalak említett belső jégbevonatának elérése czéljából ezen falak mentén számosabb ily űrös 61 b2 . . . testet rendezünk el, mi által a fagyasztás ezen helyeken gyorsabban foganatosítható. A 7. és 8. ábrák a leírt berendezésnek oly módosított alakját mutatják be, melynél az a szekrényben több különböző hosszuságú b b1 cső van elrendezve, melyek vagy a kettős e fenéken, vagy pedig az i térdcsöveken át egymással közlekednek és melyek fémből, vízáthatlan vászonból vagy egyéb alkalmas anyagból állíthatók elő. A b csövek a fagyasztó kamrát fölül el-
