11963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nyersnedvek folytonos kiválasztására és telítésére

- 3 — ágytokjába vezettetik, a honnan egy állít­ható lebocsátócső R útján a kész nedv szivattyú vagy Montejus segélyével az iszap­sajtón keresztül nyomatik. Az alsó turbina­szárnyak hajtó hatásából ekként keletkező alsó forgatag gyűrűt W fölülről a H csap­tatólemez határolja. Es ez által az inkább egy lenyomott, mint lapos alakot mutat. Ha már most alulról az M csövön át gázt ve­zetünk a W átforgatagba, akkor ennek csekélyebb specifikus súlyánál fogva az a törekvése van, hogy a fölső körforgó tér tengelyében hegyével lefelé fordított forgó kúppá gyűljön össze, a hol az a forgó gyűrű­alakban áramló nedv által annyi ideig érin­tetik, míg az alulról belépő anyagok e ki­használt gázt a fölső FF1 forgatag gyűrűbe átlépni kényszerítik. Ez az átlépés a turbina helyes fordulatsebességénél apró, mintegy 4—5 mm. átmérőjű kis hólyagocskák alak­jában megy végbe, egyenletesen elosztva a H csaptatólemez perifériáján. Az által, hogy a fölső lapátok egy kisebb kerületű síkban vannak elhelyezve, mint az alsó lapátok, a fölső forgatag gyűrűben jelentékenyen cse­kélyebb áramsebességet hozunk létre, mint az alsóban és a fölszálló hólyagocskáknak a nedvvel hosszabb érintkezési időt enge­dünk, a mi által a szénsavnak nagyobb ki­használását tesszük lehetővé. Az árainse­besség ezért a fölső forgatag gyűrűben je­lentékenyen csekélyebb lehet, mint az alsó­ban, mivel az utóbbi fölületén a gáznak centripetális összegyűjtését, az előbbeniben azonban ennek bizonyos fokig való elkerü­lését kell elérnünk, hogy a fölületen előálló nedveihajtás ne nyúljon föl a csaptató le­mezig, a mely esetben a fölső forgatag gyűrűtartalma könnyen habos anyagba változtattatnék át, mely az elhasznált gáztö­megek kinyomulását meggátolnák. Ha magas alakú telítő edényekben több turbinakereket kívánunk egymástól bizonyos távolságokban egymás fölött elhelyezni (2. ábra), akkor esetleg már egy edény is elegendő a foly­tonos telítés czéljára, mindazáltal prakti­kus okokból két edénynek használata az üzem szempontjából előnyösebb; bár a föntebbi berendezéssel a telítő gázok messze­menő kihasználása érhető el. Ha az első telítőben az alkalitást magas fokon tartjuk, akkor a telítésnél sűrű, úgynevezett, hab­anyagok képződnek, melyek mintegy 80 vo­lumenszázalék szénsavtartalmú gáz és 20°/o iszap és nedvkeverékéből állanak a nedv fö­lületén. Ha ezt a keveréket nem távolítjuk el képződése után gyorsan, akkor ebben az iszapos habfolyadékban túltelítés vagy úgy­nevezett visszelválasztás áll be, azaz, mint az minden szakember előtt tudva van, ko­rábbi mészadagolásból szilárd alakban át­vitt nein-czukoranyagok a habban levő C. 0 2 anyagok által ismét oldatnak és a melasz­képző szervesen savas mészsók szapo­rodását idézik elő. Minthogy a szokásos telítőknél, rossz gázelosztók használata mel­lett, a telítő összes folyadéka lassanként habbá változik át, ennélfogva könnyen meg­érthető, hogy a habban föllépő visszelvá­lasztás mily hátrányos befolyást gyakorol­hat a nedvek minőségére. A folytonos telítés emez új berendezésénél egy új szerkezetről U van gondoskodva, melynek segélyével a T telítőben, a Q pára­csőnek egy folytószeleppel vagy tolóval való elzárása mellett a képződő habos anyagok mindjárt képződésük után a telítőből ala­csonyan állított áteresztésnél a nedv-fö­lületre magasan állított áteresztésnél a T1 telítő nedv-fölülete alá vezettethetnek át. Az első esetben a páracsőnek folytó­szeleppel vagy tolóval való elzárása fölös­leges. A most ismertetett új eljárással, egyszeri telítéssel 92—96 látszólagos tisztasági quo­ciens fokú nedvek nyerhetők, a mi oly ered­mény, mely semmiféle más módon mész és szénsav útján el nem érhetők. A sajtók összes öblítő vizei és iszapmaradékai, a mennyiben a mésztej előállítására nem használtatnak, a II. előmelegítő alsó részébe vezettetnek vissza és a telítőhatást még akkor is, ha az iszap egészen 0'5°/0 czukorig lúgoztatik ki, viszonylag észre nem vehető mértékben csökkenthetik, minthogy emez eljárásnál a választóiszap kevesebb kilúgozható czukor­talan anyagot tartalmaz, mint a rendes telí­tésnél nyert iszap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom